A Koreai-félsziget északi kommunista állama tegnap felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy pártatlanul kezelje és vizsgálja az elsüllyedt dél-koreai hadihajó ügyét. A mai nap pedig Észak-Korea figyelmeztetett, az incidens körül kialakult feszültség nukleáris háborúhoz vezethet a félszigeten.
Süllyedő hajó
Mint ismeretes március 26-án rejtélyes robbanás következtében elsüllyedt egy dél-koreai hadihajó a Sárga-tengeren, nem messze a vitatott észak-koreai határtól. Az 1200 tonnás Cshonan nevű korvett kettétört, és elmerült, a legénység 58 tagját – köztük a kapitányt – sikerült kimenteni, de 46 matróz eltűnt. Egy hónappal később, áprilisban, amikor kiemelték a hajó tatját, megtalálták a matrózok többségének holttestét. A dél-koreai hírszerzés szerint egy észak-koreai tengeralattjáró süllyeszthette el torpedójával a hadihajót.
A felszólítás
A mai fenyegetés órákkal az után jelent meg, hogy Észak-Korea – hivatalos nevén a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság – ENSZ nagykövete, Sin Son Ho egy rendkívüli sajtótájékoztatón New York-ban azt mondta az újságíróknak, hogy hazája hadserege kész válaszlépéseket tenni, ha a világ kérdéseket tesz fel az ügy kapcsán, vagy elítéli országát.
"Az ENSZ Biztonsági Tanácsának teljesítenie kell kötelezettségeit azáltal, hogy objektívan és pártatlanul derít fényt az incidensre" – kommentálta az esetet az észak-koreai Rodong Sinmun napilap.
Az újság ugyanakkor közölte, hogy a félszigeten a feszültség olyannyira fokozódik, hogy a véletlen incidens előidézője lehet egy valódi konfliktusnak, sőt még egy nukleáris háborúnak is.
Nem ez az első eset azonban, hogy Észak-Korea nukleáris arzenáljával fenyegetőzik. Számos alkalommal volt már erre példa, noha a külföldi szakértők kételkednek abban, hogy az ország rendelkezik olyan erőforrásokkal, amelyek szükségesek nukleáris fegyver bevetésénél egy háborúban.
Diplomácia sárdobálás
A koreai háború
1950 és 1953 között a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK, Észak-Korea) és a Koreai Köztársaság (KK, Dél-Korea), illetve szövetségeseik, egyrészt Kína és a Szovjetunió, másrészt az USA között zajlott háború volt. A koreai háború volt a hidegháború első fegyveres konfliktusa.
Békét a felek az 1953-as tűzszünet óta sem kötöttek, jelenleg e megállapodás van érvényben. A félsziget megosztottsága rögzült, s északon a világ egyik legdiktatorikusabb kormányzata jött létre és maradt fenn a mai napig. Délen erősen autokratikus, antidemokratikus rendszer jött létre, amely csak az 1980-as évek második felében kezdett nyitottabbá válni. Mindkét rendszer fennmaradásában nagy szerepet játszott az állandó katonai fenyegetettség.
Sin Son Ho ENSZ nagykövet a keddi sajtótájékoztatón újságírói kérdésre - amely arra irányult, mi van akkor, ha országa nem reagál a Biztonsági Tanács intézkedéseire nukleáris fegyverekkel - röviden úgy válaszolt: "A nukleáris fegyverek a mi elrettentő eszközeink, mert országunkat állandóan fenyegetik külső erők."
A diplomata továbbá az USA és Dél-Korea által kiagyalt komédiának nevezi az országa ellen megfogalmazott vádakat, és azt állítja, a dél-koreai hadihajó zátonyra futott, és nem torpedók áldozata lett. Ennek ellenére újabb egy évre meghosszabbította az Észak-Korea elleni gazdasági szankciókat Barack Obama amerikai elnök, mert Phenjan atomprogramja továbbra is fenyegetést jelent
A ENSZ-ben a sajtótájékoztatót egy nappal az után tartották, hogy az ENSZ-ben Észak- és Dél-Korea képviselői is felszólaltak. Szöul követelte a nemzetközi szervezet fellépését az ügyben és Phenjan megbüntetését.
Még háborúban
A két Korea között technikailag még háború van, mivel az 1950-53-as koreai háborút nem békeszerződés zárta le, hanem egy fegyverszünet. A Cshonan hadihajó egyébként annál az észak-koreai határ résznél süllyedt el, amely helyszíne három korábbi véres tengeri ütközetnek.
Az események minden bizonnyal nem fognak atomfegyverek alkalmazásához vezetni, inkább egy újabb, szokásosnak mondható észak-koreai retorikáról és politikai magatartásról van szó.