A European Academies Science Advisory Council elnevezésű szervezetet 2001-ben alapították az európai nemzeti tudományos akadémiák azzal a céllal, hogy segítsék a tudományosan megalapozott uniós döntéshozatalt. Ennek érdekében az EASAC stratégiai tanulmányokat és koncepciókat készít az Európai Parlament és az Európai Bizottság részére. A testület jelenleg 27 európai tagállam nemzeti akadémiájának vezetőiből áll.

Mint Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az EASAC közelmúltban megválasztott alelnöke az MTI-nek elmondta, a testület általában abban országban tartja hathavonkénti ülését, amely a következőkben az EU soros elnöki tisztét tölti be. Ennek megfelelően az ülésen részt vesz Réthelyi Miklós, a nemzeti erőforrásért felelős miniszter, aki a 2011-es magyar EU elnökség kapcsán azokról a prioritásokról beszél, amelyeket Magyarország meg kíván jeleníteni a tudomány, az oktatás és a kultúra területén.

A budapesti ülésen alakul meg az EASAC új elnöksége, amelyet a közelmúltban e-mailben, elektronikus szavazással választottak meg. A vezetőség új elnöke Sir Brian Heap brit biológus, a Royal Society tagja. A három alelnök közül Sven Kullander magfizikus, a svéd Királyi Tudományos Akadémia alelnöke, illetve Jos van der Meer kutatóorvos, a Holland Királyi Művészeti és Tudományos Akadémia alelnöke már korábban is betöltötte az adott tisztséget.

"Az ülésen áttekintjük az EASAC által kezdeményezett projekteket, így a biológiai programot. Ebben szerepel természetesen a klímaváltozás, s részben az éghajlattal összefüggő fertőző betegségek, valamint az antibiotikum-rezisztens tuberkulózis problémája, de egy új kérdés is az érdeklődés homlokterébe került - a szintetikus biológia, amely lényegében az élő szervezetek összerakását jelenti. Ez ma a biológia egyik legdinamikusabban fejlődő területe, így vele kapcsolatosan az EASAC létrehozott egy alcsoportot, amelynek a beszámolóját hallgatjuk meg és döntünk a projekt további menetéről" - magyarázta Pálinkás József.

Az MTA elnöke kitért arra, hogy a testület állásfoglalást tervez a klímaváltozás ügyében, amely az emberiség egyik központi kérdése, ugyanakkor sokszor hangzanak el olyan állítások, amelyeket nem támasztanak alá kellőképpen tényekkel.

"A közvéleményt nagyon is érdeklő kérdésről van szó, ezért is tartjuk szükségesnek hangot adni annak, hogy ezen a területen mennyire fontos az állításokat tényekre alapozni. A különböző iskolák, különböző műhelyek között ellentétek vannak. Itt, természetesen, senki sem kíván igazságot tenni, s nem is tudunk. Mi csupán felhívjuk a figyelmet arra, hogy a klímaváltozással kapcsolatos tudományos állásfoglalások, tanulmányok esetében is ugyanolyan szigorúsággal kell eljárni, mint amilyent egyébként a tudomány összes más területén alkalmazunk. Kizárólag megbízható, ellenőrzött adatokra alapozott kijelentéseket tartunk elfogadhatónak, tehát ezen a területen egy-egy egyedi megfigyelés nem feltétlenül jogosít fel egy kutatócsoportot, hangzatos következtetések megfogalmazására. Sokkal nagyobb következetességre és precizitásra van szükség a klímaváltozással kapcsolatos adatok elemzése során" - fogalmazott Pálinkás József. Szerepel a napirenden az akadémiák részvétele a közügyekben, erre szolgál a Science Policy Dialog Project.

"Készült egy felmérés, amely az akadémiák és a politikacsinálók közötti együttműködést vizsgálta. A program arra irányul, hogy az akadémiák kicseréljék tapasztalataikat, s megtalálják a döntések tudományos előkészítésében való közreműködés optimális módszereit" - emelte ki Pálinkás József, aki a hazai gyakorlattal kapcsolatban elmondta, hogy az MTA kétévente számol be az Országgyűlésnek a tudomány helyzetéről és az Akadémia munkájáról.

"Az Akadémia az elkövetkezendő években még aktívabb szerepvállalásra törekszik a politikai döntések tudományos előkészítésben. Az Országgyűlésben tárgyalásokat folytattam, amelyekkel azt szeretném elérni, hogy az Akadémia a parlament számára elemzéseket készítsen például a tudományos kutatásokra fordított összegek hatékonyságáról. Az ötlet onnan származik, hogy a legtöbb törvényhozás mellett működik olyan bizottság, amely elemzéseket készít az egyes parlamenti döntések hatásáról. Azt szeretném elérni, hogy az Országgyűlés bízza meg az Akadémiát, hogy a parlament számára ezt a munkát elvégezze. Ezzel is hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy világos kép alakuljon az Országgyűlésben a kutatás-fejlesztésre fordított összegek hasznosulásáról" - összegezte Pálinkás József.