Pszichopata jegesmedve

A német állatkertekben élő jegesmedvék legtöbbje komoly pszichológiai problémákkal küzd, ám valószínű, hogy a berlini állatkertben élő Knutnál tapasztalhatóak leginkább a viselkedési zavarok - állítják a PETA amerikai állatvédő szervezet kutatói.

Knut még 2007-ben vált világhírűvé. A medvebocs első nyilvános bemutatkozására mintegy 100 tévéstáb érkezett szerte a világról. Az állat több millió eurót hozott a berlini állatkert konyhájára. A jegesmedve azonban mára pánikrohamoktól szenved és természetellenes módon ringatja ide-oda a testét - magyarázta Frank Albrecht, a szervezet munkatársa.

A szakemberek már jó ideje arra figyelmeztetnek, hogy a három és fél éves jegesmedve viselkedésére nagyon káros hatással van a feléje irányuló fokozott érdeklődés. Ennek egyik legjobb példája, ahogy Knut a mancsával próbálja utánozni az őt fotózó emberek mozdulatait. A PETA számára ugyanakkor Knut esete csupán a jéghegy csúcsa. A Németország másik tizenegy állatkertjében élő 34 jegesmedve 75-90 százaléka ugyanis hasonló, zavartságra utaló jeleket mutat.

A fogságban élő jegesmedvék születési aránya jelentősen lecsökkent, a bocsok halálozási aránya pedig "rendkívül magas". A felnőtt állatok 75 százaléka nem éri meg a 15 éves kort, míg a vadon élő jegesmedvék várható élettartama 15 és 18 év között mozog. "Szervezetünk azért küzd, hogy szüntessék be a jegesmedvék fogságban való tenyésztését és, hogy hosszú távon még csak ne is tartsanak ilyen állatokat Németországban" - nyilatkozta a PETA.
Heiner Kloes, a Berlini Állatkert munkatársa "nevetségesnek" nevezte a medve állapotára vonatkozó aggodalmakat és a német Bild című napilapnak adott interjújában azt mondta, hogy "Knut jól van".

A PETA egyébként márciusban kasztráltatni akarta Knutot, ugyanis a világhírű jegesmedve és társa egy vérvonalból származnak, így az állatvédők vérfertőzéstől tartanak.