Bukhat a Fidesz terve
A korábban bejelentett 29 pontos akcióterv egyik eleme több kisadó eltörlése. Ezek közé tartozik a bérfőzési szeszadó, melynek megszüntetéséhez lehet,hogy Brüsszel nem járul hozzá.
2010. június 22. kedd 17:24 - Telkes Árpád
Előjáték
Az Európai Uniós csatlakozáskor komoly viták zajlottak a bérfőzetés intézményének fennmaradásával kapcsolatban is. Brüsszel attól tartott, hogy a Magyarországon főzött pálinkának piacbefolyásoló hatása is lehet. Az itthon előállított töményszeszek mintegy 25 százalékát teszi ki a pálinka, így valóban nem volt alaptalan az EU félelme. Mindezek mellett fennmaradhatott a bérfőzetés, a magyar szabályzásba pedig bekerült egy kedvezményes adókulcs.
Az adó eltörlése több szempontból is nehézkes lesz. Mivel jövedéki termékről van szó, ezeknek adóztatása nagyon szigorú eljárás szerint zajlik. A termékekhez minimumadó kapcsolódik.
A minimumadó alól azonban van kivétel, a szőlőbor, ennek jövedéki adóját 2005-ben csökkentette nulla forintra a parlament, hiszen a szőlőborra általában nem vetnek ki jövedéki adót.
Kieső pénz
Bérfőzés
A bérfőzési eljárás lényege, hogy a termelők akiknek nincs pálinkapárlási engedélyük, gyümölcseiket lepárló cégekkel főzetik le, majd a késztermék pálinkát arusítják. Ez az eljárás adóköteles, amit meg szeretne szüntetni a kormány.
A jelenlegi szabályzás azaz a jövedéki törvény az egy hektoliternyi tiszta szeszre adja meg az adó mértékét. A bérfőzetőknek minden hektoliter ilyen tiszta pálinka után 276.100 forint adót kell fizetnie. Azonban kedvezményt is kaphat a főzető, évi 50 literig. Eddig a mennyiségig az adó 138.050 forint.
A tavalyi évben a VPOP adatai szerint, mintegy 8 milliárd forint folyt be az államkasszába a bérfőzési szeszadóból. Ennek kiesését kompenzálni kell valamilyen módon, valószínűsíthető, hogy átcsoportosításokkal ezt el tudja érni a kormány.
A bérfőzetés intézményének fennmaradása is kérdésessé válik a szeszadó eltörlésével. Ez az a pont ahol Brüsszel is tiltakozhat. A csatlakozáskor lejátszódott tárgyalások láttán ez nem is csoda, mellette pedig a kötelező minimáladó is szerepet játszhat.
Nem tudunk semmit
A kérdés kapcsán több intézményt is megkerestünk, így az Agrárgazdasági Kutatóintézettet, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, valamint a Budapesti Agrárkamarát is. Választ azonban sehonnan sem kaptunk.
Nem tudni, hogy amennyiben elutasításra kerül változtatás, mi történik, illetve mennyire tart ki a kormány mostani elképzelései mellett.