A kutatók eddig azt gondolták, hogy a maláriaszúnyogok nőstényei által terjesztett fertőzés okozta betegség csak tízezer éve, a fejlődő mezőgazdasággal együtt alakult ki.

A londoni Imperial College orvosainak rendelkezésére áll a világ legnagyobb maláriaszúnyog-gyűjteménye, így megvizsgálhatták az állomány genetikai örökítőanyagait. Megállapították, hogy Afrikától, a Szahara déli részétől távolodva folyamatosan csökken a paraziták genetikai sokszínűsége. Az Afrikától való távolság növekedésével csökken az emberi örökítőanyag diverzitása is - hangsúlyozták a kutatók a Current Biology című szaklapban megjelentetett tanulmányukban.

Francois Balloux, a tanulmány vezetője szerint a malária-paraziták és az ember genetikai szegmentálódásának földrajzi terjedési mintája nagy hasonlóságokat mutat, ez pedig a közös területi eredetre és a megtett út hasonlóságára utal.

Világszerte 230 millió ember betegszik meg évente maláriában, a megbetegedettek közül egy-hárommillió bele is hal a trópusi betegségbe.