Az Országgyűlés a számvevőszék új elnökének és alelnökének személyéről titkos szavazáson döntött. Ezen Domokos László 266 igen és 88 nem szavazatot kapott. Warvasovszky Tihamérra 258-an szavaztak igennel, 95-en nemmel. (A megválasztáshoz az összes képviselő kétharmadának támogatására, azaz 258 igen szavazatra volt szükség.)
Az új vezetőket július 5-i hatállyal választotta meg a Ház.

A szavazás eredményének kihirdetése után Domokos László és Warvasovszky Tihamér esküt tett. Mandátumuk 12 évre szól.

A Fidesz-frakció vezetője, Lázár János június 14-én jelentette be: Domokos Lászlót jelölik az ÁSZ elnökének, alelnökének pedig Warvasovszky Tihamért.

Domokos László jelölését az ellenzék élesen bírálta az általa igénybe vett lakhatási támogatás miatt, de a Fidesz-frakció kiállt jelölése mellett. Warvasovszky Tihamér szakmai munkája elismeréseként értelmezte, hogy a Fidesz képviselőcsoportja az ÁSZ alelnökének jelölte. A székesfehérvári szocialisták szerint Warvasovszky Tihamér egyéni boldogulását helyezi előtérbe, amikor egy "jól fizető állásért" befejezi székesfehérvári pályafutását.

Kovács Árpád ÁSZ-elnöki megbízatása 2009. december 9-én járt le, míg a számvevőszék alelnökeinek személyéről 2002 óta nem sikerült megállapodniuk a képviselőknek.

Alapító okirata szerint az ÁSZ közfeladata – az állam legfőbb pénzügyi ellenőrző szerveként – az államháztartás ellenőrzése a vonatkozó törvényekben és egyéb jogszabályokban meghatározottak szerint, valamint egyéb, törvény által meghatározott feladatok ellátása.

A számvevőszék ellenőrzi például az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét, a költségvetés hitelfelvételeit, azok felhasználását és törlesztését.

Ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást is.Feladatai között szerepel a Magyar Nemzeti Banknak, valamint a pártok és a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványok gazdálkodásának ellenőrzése.

Szintén az ÁSZ ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.

A kinevezési rend értelmében az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölő bizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra, akik az ÁSZ elnökévé, illetve alelnökeivé választhatók. Az ÁSZ elnökének és alelnökeinek javasoltakat az Országgyűlés illetékes bizottságai meghallgatják. Az ÁSZ elnökét és alelnökeit az Országgyűlés 12 évre választja, megbízásuk lejártával újraválaszthatók.