Miért rossz a szélsőjobb?

A jelentést - amelyet Londonban és Delhiben is csütörtökön ismertetnek - a több mint negyven éve létező Minority Rights Group International (MRG) elnevezésű, az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogaiért küzdő nem kormányzati szervezet készítette el.

Carl Söderbergh, az MRG kommunikációs igazgatója a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy világszerte egyre nagyobb mértékű a vallási kisebbségek üldöztetése. Példaként említette, hogy a 2001. szeptember 11-i terrortámadás után majdnem egy évtizeddel is mindennapos a muszlim vallásúak hátrányos hatósági megkülönböztetése, a többi között az Egyesült Államokban.

A vallási intolerancia Európában is terjed, ezt mutatja, hogy a legtöbb svájci kantonban népszavazás nyomán megtiltották újabb minaretek építését - mondta Carl Söderbergh, hozzátéve, hogy ugyanakkor számos közép-ázsiai országban a vallások bejegyzéséről szóló jogszabályok szigorításával igyekeznek állami ellenőrzés alá vonni a vallási közösségeket.

Az igazgató kiemelte, hogy Irakban és Pakisztánban - részben az amerikai terrorellenes hadműveletekre adott válaszul - a keresztények elleni támadások száma emelkedett. Példaként említette a gyilkosságokat, kínzásokat, erőszakos térítéseket, templomok felgyújtását.

Halász Katalin, a jelentés Európáról szóló fejezetének szerzője elmondta, az európai politikában egyre nagyobb szerephez jutnak a szélsőjobboldali, illetve bevándorlóellenes politikai erők. Kitért arra is, hogy Magyarországon a "cigánybűnözéssel" való leszámolást sürgető Jobbik megerősödése jelzi ezt.

Setét Jenő, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa a magyarországi romák helyzetéről szólva kijelentette: noha a cigánysággal szembeni gyűlöletkeltés az utóbbi években csúcsosodott ki, az a rendszerváltás óta megfigyelhető. Az elmúlt húsz évet a társadalmi kirekesztés folyamataként írta le, hozzátéve, hogy a romák "köteteket megtöltő" számú jogsérelmet szenvednek az állami intézményekkel, a rendőrséggel, az önkormányzatokkal való találkozásukkor, miközben politikusok, közhivatalnokok beszélnek nyíltan "cigánybűnözésről".

Elmondta, nemcsak a kilenc ember életét követelő sorozatgyilkosságot, hanem az azt övező társadalmi közönyt is drámainak tartja. A bűncselekmény-sorozat a cigányság biztonságérzetének elvesztéséhez vezetett, és a romák attól tartanak, hogy bár az elkövetőket elkapták, segítőik még szabadlábon vannak - fogalmazott.

Setét Jenő arról is beszélt, hogy amíg a banki hitelkárosultakkal szolidáris a társadalom, az önkormányzati bérlakásokban élő, sokkal szegényebb, ugyancsak kilakoltatással fenyegetett - főként cigány - emberekkel szemben a részvétlenség a jellemző.