Módosítaná a titoktörvényt az Ombudsman
A titoktörvény módosítását kezdeményezte Jóri András; az adatvédelmi biztos javasolja az úgynevezett közérdekteszt beemelését a törvénybe, illetve hogy titoksértés esetén a büntetőeljárás során a bíróság minden esetben vizsgálja felül a minősítés indokoltságát - közölte az Országgyűlési Biztos Hivatala csütörtökön az MTI-vel.
2010. július 8. csütörtök 16:40 - HírExtra
A közlemény szerint 2009 decemberében az Országgyűlés megszavazta a minősített adat védelméről szóló törvényjavaslatot, amely felváltotta a korábban hatályban lévő törvényt. A törvényjavaslatot az adatvédelmi biztos véleményezte; javaslata alapján a hatályos törvény rögzíti, hogy ha a biztos az indokolatlan titokminősítés módosítására szólítja fel az adatkezelőt, akkor az adatkezelő bírósághoz fordulhat, ha ezt elmulasztja, a minősítés az adatvédelmi biztos álláspontjának megfelelően módosul.
A biztos kifogása nyomán a jogalkotó elvetette, hogy a keletkezésétől számított 25 évig titkosnak minősítsék a kormány és az ügyrendje alapján létrehozott testület üléséről készült összefoglalót, emlékeztetőt, továbbá kép- és hangfelvételt.
A minősített adatok védelméről szóló törvény új koncepción alapszik, megszűnt a korábbi, titokköri jegyzékekre épülő szabályozás. Az eredeti jogalkotói cél az volt, hogy a minősítés ne terjedjen ki mechanikusan a jegyzékekben szabályozott adatkörre, csak érdemi mérlegelés után meghatározott adatokra. A titokköri jegyzék intézményének megszüntetése többletgaranciákat követel. A garanciák közül azonban kimaradt az egyik legfontosabb: a nyilvánossághoz fűződő közérdek mérlegelésének kötelezettsége az adat minősítése vagy újraminősítése során.
Jóri András álláspontja szerint aggályos, ha csak az adatok titokban tartásához fűződő érdekeket vizsgálják, figyelmen kívül hagyva az adatok hozzáférhetőségéhez fűződő érdekeket. A minősítés ugyanis alapvető jogokat korlátoz. Ha e jogok figyelembe vételére nincs mód a minősítési és a titok-felülvizsgálati eljárásban, akkor a törvény nem képes a jogkorlátozás arányosságát garantálni.
A jogalkotó korábban nem fogadta el a biztos álláspontját, ezért Jóri András ismételten javasolta a - nemzetközi gyakorlatban általánosan használt - úgynevezett közérdekteszt beemelését a törvénybe: olyan szabályozást kezdeményez, amely szerint az adat minősítéssel csak akkor védhető, ha a minősítéséhez fűződő közérdek nyilvánvalóan nagyobb, mint a hozzáférhetővé tételhez, illetve nyilvánosságához fűződő közérdek. Szerinte szükséges, hogy a minősítő nemcsak az adat keletkezésekor, hanem minden adatigényléskor legyen köteles a felmerülő érdekeket mérlegelni.
A biztos kezdeményezi azt is, hogy az információszabadság garanciáinak növelése érdekében a törvény írja elő, hogy titoksértés esetén a büntetőeljárás során a bíróság minden esetben vizsgálja felül a minősítés indokoltságát. Ha a cselekmény elbírálásakor a nyilvánossághoz fűződő közérdek nyomósabb, mint a titkosításhoz fűződő érdek, a bíróság rendelje el a minősítés megszüntetését, és a vádlottat bűncselekmény hiányában mentse fel; ez sok esetben a tényfeltáró újságírás szerepének erősödését eredményezheti - áll a közleményben.
Forrás: MTI