Számok

A második Orbán-kormány működésének első hónapjait a 2002-ben felállt Medgyessy-kormány kezdeti megítéléséhez hasonló optimista hangulat övezte. A megkérdezettek 53 százaléka szerint idáig jó vagy nagyon jó teljestményt nyújtott a kabinet.

Ezzel szemben a Medgyessy–kormány megítélése hasonló időszakban 58 százalék volt. 1998-ban az első Orbán-kormány eredménye 45 százalék volt hasaonló időszakban, míg a 2006 nyrán megszorító csomagot elfogadó Gyurcsány-kormányé 27 százalék.

Optimizmus

A korábbi nagyon borúlátó közvélekedést megváltoztatta a tavaszi fordulat. A választások előtt az állampolgárok csupán 13-15 százaléka gondolta úgy, hogy jó irányba haladnak a dolgok országunkban, míg májusban 35 százalék volt ez az arány, júniusban még tovább emelkedett 45 százalékra és azóta ez nem változott.2006 tavasza óta először fordult elő, hogy a derűlátók többen vannak mint a pesszimisták.

A gazdasági hangulat szintén változott, a konjunktúraindex értéke már májusban magasabb volt mint 2006 nyara óta bármikor, az értéke pedig nem változik. Bár ez a növekedés leginkább a Fidesz- és a Jobbik-szavazók hangulatváltásait mutatja, kimondható, hogy április óta az MSZP szavazóin kívül minden csoport hangulata javult.

A felmérés okairól és lehetséges következményeiről Kiszelly Zoltán politológussal beszélgettünk.

Elsöprő Fidesz-KDNP támogatottságot mért most a Medián. Mi lehet a pozitív megítélés oka, hiszen negatív kritikákat is hallhatunk bőven?

Ez elsősorban egy matematikai dolog, a jobboldali szavazók aktívabbak összességében és ezért az ő véleményük hangsúlyosabban jelenik meg, egyszerűen több jobboldali szavazó válaszol ezekre a kérdésekre.

A Magyar Szocialista Pártnak nem sikerült a tőle elpártolt szavazókat aktívvá tenni, megnyerni, mozgósítani és ez is a jobboldali vélemények túlsúlyát eredményezi.

Van egy relatív matematikai szempont is. Ha más pártoktól, például a Jobbiktól elfordulnak a szavazók, az felerősíti a többi pártot is.

Meddig lehet megtartani ezt az előnyt, még ha csak matematikai is?

Ennél a kérdésnél nyilván a fordítottja igaz, azaz ha a többi párt képes erősíteni, mozgósítani szavazóikat, például az MSZP-nek vannak nagy tartalékai, vagy a többi pártnak akár a bizonytalanok táborából, akkor a matematika szerint a Fidesz támogatottsága csökken.

Azonban van egy másik oldal is, amennyiben, politikai hibát követnek el – mint történt ez 2006-ban a szocialistákkal – például megszorítást eszközölnek, akkor fordulhat a kocka. 2006 nyarán a kormány egy megszorító csomagot fogadott el, ezzel vesztett a népszerűségéből rengeteget.

Nem véletlenül próbálja elkerülni a Fidesz ezt a csapdahelyzetet, aminek az egyik eszköze a bankadó amit szeptemberig kell befizetnie a pénzintézeteknek, de más intézkedéseket is lehet hallani, mint például az agrártámogatási tervezet előrehozását, ami szintén az idei költségvetési hiányt csökkenti.

Ha a Fidesz elkerüli a megszorításokat, akkor úgy gondolom, hogy igen, kitarthat az előny október 3-ig.

Az MSZP a meglévő tartalékait ugyan mozgósíthatja, de mi a helyzet az LMP-vel, főleg Budapesten?

Az egymondatos válasz: a kampánytól függ. Ha az MSZP rosszul kampányol és az LMP jól akkor előfordulhat, hogy Jávor Benedek megveri Horváth Csabát. De mivel még nem ismerjük a kampányt, felelőtlenség volna jóslásokba bocsátkozni.

Elbízhatja-e magát a Fidesz? Mennyire erős kampányra számíthatunk tőlük?

Egyrészt a szerencse is a kezükre játszitk, eddig Demszky Gábor tudta egyesíteni a liberális és baloldali szavazókat. Ez alól egy kivétel van, Gy. Németh Erzsébet 2002-es indulása.

Kampányolni biztosan fognak, Tarlós István ráadásul jól is kampányol, sikerének egyik oka, hogy Budapesten is nemcsak a Fideszes hanem a Fideszen túli szavazókat próbálják megfogni.