Stadler szerint mások hibáit kérik rajta számon

Stadler Józsefet 2003-ban négy és fél év fogházbüntetésre ítélték különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás, adócsalás, magánokirat-hamisítás és számviteli fegyelem megsértése miatt. A jelenleg Solton élő vállalkozó 2005-ben feltételesen szabadult. Ha az ellene most felhozott vádak beigazolódnak, ismét évekre rács mögé kerülhet.

Az Akasztón ismertté vált üzletember az MTI-nek azt mondta: váratlanul érte az ellene benyújtott újabb vádirat, amely szerinte nem megalapozott. A cégénél talált hamis számlákkal kapcsolatban kijelentette: az ő vállalkozásával kapcsolatos dokumentációk rendben vannak, a maga részéről megtett és kifizetett mindent, amit a jogszabályok és előírások megkövetelnek.

„Nem vagyok hatóság, nem nyomozhatok minden egyes papír után. Azért ne engem vonjanak felelősségre, ha a másoktól kapott bizonylatok között akad olyan, amelyikkel probléma van” – magyarázta Stadler József, hozzátéve: nem vitatja, hogy előfordulhattak a partnercégeitől befogadott számlák között hibásak, de a vállalkozásához évente több ezer ilyen dokumentum fut be, ezért ez kivédhetetlen – vélekedett.

„Egyetlen fillérrel sem károsítottam meg a költségvetést. Amióta szabadultam, egy forint áfát sem kaptam vissza. Ami pedig az ügyészség által említett adóhátralékaimat illeti: csak azért nem fizettem be a szóban forgó összegeket, mert azokkal én tudtommal nem tartozom” – fogalmazott.

A jelenleg elsősorban ruházati és élelmiszerkereskedelemmel foglalkozó, 1951-es születésű üzletember elmondta: ahelyett, hogy bíróságon vagy börtönben üljön, ő inkább dolgozni szeretne. Most is ezt teszi napi két műszakban, és ezzel mindenki jobban jár, hiszen munkahelyeket teremt, és évről-évre jelentős összegeket fizet be az államkasszába - tette hozzá.

A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség vádirata rögzíti, hogy Stadler József szabadulása után ruhaáruházat nyitott Solton. Mivel gazdasági társaságban a közügyektől való eltiltás miatt vezető tisztségviselő hivatalosan nem lehetett, két ismerősét kérte meg arra, hogy adják a nevüket egy korábbi és egy új cégéhez.
Gyanúsított-társai beleegyeztek ebbe, de a munkát Stadler József szervezte és irányította. A vádirat szerint négy vállalkozástól bruttó 151 millió forint értékben szerzett be és használt fel 35 fiktív számlát 2007-ben annak érdekében, hogy betéti társasága áfát tudjon visszaigényelni és adóbevallást nyújthasson be.

Egy rétessütéssel foglalkozó kft. pedig állítólag 22 millió forint értékben szállított árut Stadler Józsefnek, de - mint azt Szabó Ferenc, a főügyészség helyettes vezetője elmondta - a számlákat kiállító társaságok nem értékesítettek árut a vádlott cégének, nem is álltak azzal üzleti kapcsolatban, a számlákon szereplő bélyegző hamis, ráadásul az egyik kft. a cégnyilvántartás adatai szerint nem is létezik.

Az ügyészség szerint Stadler József a fiktív számlákat felhasználva 25 millió forint áfát igényelt vissza 2007 első és második negyedévére, de azt az adóhatóság nem fizette ki neki. A cég tényleges tevékenysége után a vállalkozónak 8 millió forint forgalmi adót kellett volna befizetnie, ám ez ugyancsak elmaradt. Stadler József nem fizette be cége 2007-re vonatkozó, 67 millió forint összegű társasági adóját sem, és nem gondoskodott az áruház pénzkészletének megfelelő nyilvántartásáról, a pénzmozgások dokumentálásáról.

A Vám- és Pénzügyőrség Dél-alföldi Regionális Nyomozó Hivatala által feltárt ügyek miatt a vádhatóság a vállalkozót mint különös visszaesőt egyebek mellett jelentős kárt okozó, folytatólagosan elkövetett csalás kísérletével, az adóbevételt jelentős mértékben csökkentő, folytatólagos adócsalással, magánokirat- és közokirat-hamisítással, valamint a számvitel rendjének megsértésével vádolja.