"A Jobbik összeegyeztette a radikalizmust a szakmai politizálással"

Vona Gábor az új Országgyűlés eddigi munkáját értékelve hangsúlyozta, hogy az új ciklusban feltehetően saját frakciója volt a legaktívabb parlamenti szereplő. Kiemelte: az "elmúlt 56 nap jutalomjátéka" után a kormánynak ősztől az igazán fontos kérdésekkel, vagyis a költségvetés, a gazdaság és a közbiztonság helyzetével is szembe kell néznie. A pártelnök az önkormányzati választásokig hátralévő idő legfontosabb feladatának azt nevezte, hogy a "Jobbik újra megjelenjen az emberek között".

A Jobbiknak vegyes érzései vannak az eltelt időszakról, a parlamenti munka nagy része - az ország nehéz helyzete ellenére - nem a problémák megoldására irányult, hanem a kormánypártok hatalmi bázisának szélesítésére - fejtette ki a politikus. Vona Gábor emögött azt a félelmet érzi, hogy a kormány már most próbálja magát ciklusokon átívelő módon bebiztosítani arra az időre, amikor kiderül, hogy "a király meztelen", vagyis kiderül, hogy nem tud megbirkózni a gazdasági, társadalmi és közbiztonsági problémákkal.

Példakánt hozta fel az önkormányzati törvényt, amelyet a képviselők számának csökkentése álcájába csomagolt a kormány, de valójában az csak a Fidesz választási érdekeit szolgálja. Emlékeztetett: a fentiekkel ellentétben a Jobbik az egyetlen párt, amely hosszú idő óta kiáll az országgyűlési és önkormányzati képviselőség összeférhetetlensége mellett.

A pártelnök arra is kitért, hogy a Fidesz "egyfajta médiadiktatúra" kialakítására törekszik, míg az államigazgatásban azt szeretnék elkerülni, hogy a "szegfűs államigazgatást most ne narancsszínű váltsa". Vona Gábor szerint a kormány "hatalombázis szélesítésének legeltorzultabb lépése" a nemzeti együttműködés rendszere politikai nyilatkozatának kötelező kifüggesztése volt, amire elmondása alapján "nem tud épkézláb magyarázatot találni".

"Ezt tetézte, hogy az Országgyűlés a közbiztonság erősítésének leple alatt egy lex gárda" törvényt fogadott el csütörtökön - fejtette ki. Vona Gábor felháborítónak nevezte, hogy a kormány a köztörvényes bűncselekményeket elkövetőkkel azonosan bánik, mint azokkal a "magyar állampolgárokkal, akik (...) hajlandóak tenni azért, hogy a hazájuknak, nemzetüknek segítsenek".

A Jobbik a konstruktív ellenzékiségre tett ígéretének is meg tudott felelni, mivel a nemzetpolitikai kérdésekben sok esetben a kormány "iránytűjeként" szolgált - mutatott rá. Vona Gábor úgy fogalmazott, hogy annak ellenére is elégedettséggel tölti el a Jobbik programjában évek óta fellelhető elképzelések elfogadása, hogy azok fideszes javaslatokként kerültek a Ház elé.

Hangsúlyozta: a Jobbik egyedüliként támogatja a kormányt a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és a "globális pénzvilággal" szembeni "szabadságharcában". Vona Gábor szükségesnek nevezte a bankadót, sőt szerinte a multinacionális cégeket is be kellene vonni a közteherviselésbe.

A Jobbik vezetője komoly problémának tartja, hogy a kabinet "semmis sem tudott tenni" a körbetartozásokkal, továbbá - mint fogalmazott - a nép nevében elvárták volna az ígért elszámoltatást is. A politikus politikai gyávaságnak nevezte, hogy eddig nem állították bíróság elé sem Gyurcsány Ferencet, sem Bajnai Gordont.

Vona Gábor a kormány talán legkomolyabb hiányosságának mégis a közbiztonság javításának elmaradását nevezte, szerinte az Orbán Viktor miniszterelnök által a rendteremtésre ígért két hét már nyolcszor is lejárt, a kabinet mégis elégtelenre vizsgázott ebben a kérdésben.

Elismerte, hogy pártjának voltak gyermekbetegségei a parlamenti munka kezdetén, önmaga "fatális mulasztásának" pedig azt tartja, amikor egy médiaszereplés miatt távol maradt a kettős állampolgárságról szóló törvényjavaslat zárószavazásától. Megjegyezte azonban, hogy még a "balliberális újságokat" olvasva is azt tapasztalja, hogy "sok esetben megemelik a kalapjukat a Jobbik parlamenti munkája előtt".

A Jobbik vezetője abban bízik, hogy "közép- és hosszú távon" a Jobbik lehet a Fidesz váltópártja, hiszen pártja rendelkezik a legjobb programmal és ők tudnak leginkább azonosulni az "emberek problémáival". Ismét "hisztipártként" jellemezte az MSZP-t, míg az LMP szerinte "továbbra sem tud politikai párttá felnőni".