Hogyan született ez az ötlet, hogy adományt gyűjtsenek a rászoruló diákoknak?

A MRK 2009. szeptember 23.-i konferencia ülésén egy ösztöndíj alap létrehozásával foglalkozott. Hiába volt már addig is számos támogatási, illetve ösztöndíj lehetőség a felsőoktatásban, olyan azonban még nem volt, amelyik a tanulmányi eredmény és a szociális helyzetet együtt vette volna figyelembe.

Itt született egy ajánlás az intézmények vezetői felé, miszerint egyfajta decentralizált formában, minden intézmény önálló gyűjtéssel, mégis egységes szempontrendszer alapján gyűjtsön pénzt a rászoruló hallgatók számára. Szerettük volna 2009 végéig az adományokat összegyűjteni, hogy egyfajta karácsonyi ajándékként, támogatást adhassunk. Ehhez rövidnek bizonyult az idő, azonban 2010 év elején már történtek ösztöndíjas kifizetések.

Végül mennyi adományt sikerült összegyűjteni számukra?

Közel 30 millió forint gyűlt össze az intézményi adományokból, amiből konkrétan 204 hallgató részesült ösztöndíjban.

Mely intézmények vettek részt a gyűjtésben?

Az állami intézmények közel fele vett részt az adománygyűjtésben, de ez nem azt jelenti, hogy a másik fele elzárkózott volna előle. Ők más formában kívánták a támogatási lehetőséget megteremteni a hallgatók számára. Ugyanígy, csupán más ösztöndíj alapból gondolkodtak.
Az, hogy egy intézmény milyen részben tudott hozzájárulni ehhez a gyűjtéshez, az nyilván függött az iskola létszámtól, illetve, hogy miképpen mozdultak meg ez ügyben.

Milyen típusú megmozdulásokat tettek, akik nem vettek részt a gyűjtésben?

Nyilván erről egyénileg kellene megkérdezni az intézményeket. Én ehhez csupán annyit tudok hozzáfűzni, hogy vannak különféle tanulmányi, szociális ösztöndíjak, amelyekből lehetőségük van az intézményeknek a támogatásokra. Ők nyilván ezekkel éltek.

Terveznek a jövőben is hasonló gyűjtést szervezni?

Természetesen szeretnénk ezt továbbfolytatni. Ez csak egyfajta "próba" volt a részünkről. A Budapesti Gazdasági Főiskolában, a saját intézményemben is, csak a felsővezetők között hirdettük meg, pont azért, hogy láthassuk, hogy ez hogyan is működik a gyakorlatban..

Kik és mi alapján kaphattak támogatást az összegyűjtött adományból?

A hallgatók a támogatásra egy országosan egységes szempontrendszer alapján pályázhattak, amit a Rektori Konferencia és a HÖOK közösen dolgozott ki. Mindez nálunk, ünnepélyes körülmények között, az első szenátusi ülésen került kiosztásra.

Hogyan nézett ki a pályázat elbírálása?

A támogatottak elbírálása szempontjából, egy százpontos rendszerben gondolkodott a bizottság. Ebből 70 pontot lehetett szerezni a tanulmányi eredmények, 30 pontot pedig a rászorultság alapján. A tanulmányi eredmények 70 pontja a következőképpen oszlott fel; 60 pontot a kredit index alapján lehetett összegyűjteni, 10 pontot pedig a TDK munkában elért helyezés által.

A maradék 30 pont ugyebár a szociális szempont; egyháztartásban élők száma, a családi állapot, betegség, vagy éppen a lakóhely intézménytől való távolsága.

Volt-e ezzel a megmozdulásukkal valamiféle üzenete a felsőoktatás vezetőinek?

Tanárok lévén elsősorban az volt a motiváció, hogy, aki tanulni akar, az mindenképpen megtehesse és ennek anyagi korlátja ne legyen.

Ezeken túl, természetes az is célunk volt, hogy példát mutassunk. Nyilván ez is akkor lesz igazán értékes, hogyha ezt folyamatosan fogjuk tudni csinálni. Már tervezzük, hogy a következő évben is meg fogjuk hirdetni ezt az ösztöndíjat. Reméljük, hogy ezzel sikerült egyfajta társadalmi érzékenységet mutatnunk.

Közismert tény, hogy az egyetemek nem csak ebben az egy esetben fogtak össze egy nemes ügyért. Tudna erre még példát mondani?

Ilyen volt például az árvízkárosultak támogatása; a Képzőművészeti Egyetem hallgatói jótékonysági árverést szerveztek a saját alkotásaikból, számos felsőoktatási intézmény is a legkülönbözőbb módon nyújtott segítséget, az MRK pedig 1 millió forintot ajánlott fel az árvízkárosultaknak.