Az ereklyetartóban apró koponyadarabokat, állkapocs- és kézcsonttöredékeket, valamint egy fogat találtak - olvasható a Discovery News (http://news.discovery.com) hírei között, valamint a The Daily Telegraph (http://www.telegraph.co.uk) online kiadásában.

A monostor a Szveti Ivan-szigeten található, Szozopol közelében. Az ereklyetartó görög nyelvű felirata június 24-re utal - ez Keresztelő Szent János születésének feltételezett dátuma.
Mindazonáltal rejtély, hogyan kerültek a relikviák a bolgár monostorba. Bozsidar Dimitrov tárca nélküli bolgár miniszternek, a Nemzeti Történeti Múzeum korábbi igazgatójának feltételezése szerint valamely konstantinápolyi keresztény templom adománya lehetett azokban az időkben, amikor Bulgária a bizánci birodalom része volt.

Más szakértők kételyüket fejezik ki, mondván, el kell végezni a relikviák radiokarbonos kormeghatározását, mielőtt a csontokat Keresztelő Szent János földi maradványaiként azonosítanák.

Fabrizio Biscotti, a vatikáni régészeti pontifikátusi bizottság vezetője is óvatosságra int. Mint kifejtette, a bizottság mindaddig vár a véleménynyilvánítással, míg a további elemzéseket, beleértve az antropológiai vizsgálatokat, el nem végzik. Hozzátette, hogy az egyház álláspontja szerint Keresztelő Szent János földi maradványai "szétszóródtak" a világban, így kevés a valószínűsége, hogy egy helyen őrizték volna.

Keresztelő János (Kr.u. I. század eleje) a Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Szent Erzsébet.
Aszketikus életet élt, célja a Messiás eljövetelének előkészítése volt. A pusztában prédikált, számos követője volt, tanítványokat gyűjtött maga köré, ő keresztelte meg Jézust is.

Heródes Antipász fogatta el és fejeztette le, mert az elítélte az uralkodó házasságtörését és vérfertőző kapcsolatát Heródiással. Josephus Flavius szerint Heródes felkelés kitörésétől tartott, János fellépése ugyanis népmozgalmat idézett elő. Tanítványai a hagyomány szerint Szamáriában temették el.