Az újinfluenza vírusát először 2009 áprilisában azonosították emberekben, ám a genetikai kutatások azt jelezték, hogy ténylegesen már legalább egy évtizede jelen volt, sőt a sertésekben valószínűleg még korábban elterjedt.

"Ez a világjárványt okozó H1N1 vírus mutálódott, ezért volt képes olyan gyorsan terjedni az emberekben" - írta Kavaoka Josihiro, a Wisconsini Egyetem és a Tokiói Egyetem szakembere, a témáról készített tanulmány társszerzője.

Egy influenzavírusnak tipikusan két aminosav - a lysine és az asparagine - jelenlétére van szüksége szerkezetének bizonyos helyein, mielőtt állatról emberre terjedne, illetve az emberi sejtekben hatékonyan megkétszereződne. Ám a H1N1 rejtély maradt a tudósok számára, mivel nem találták ezeket az aminosavakat a két specifikus helyen.

Egerekkel végzett kísérletben Kavaoka és kollégái megtalálták a lysine aminosavat egy teljesen más helyen, ám az mégis lehetővé tette, hogy a vírus ugyanolyan hatékony legyen, és megtelepedjen az emberi sejtekben.

A szakemberek az amerikai tudományos akadémia internetes szaklapjában tették közzé felfedezésüket (dx.plos.org/10.1371/journal.ppa.1001034).

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) június elején közölte, hogy a H1N1 világjárványnak még nincs vége, bár a vírus legintenzívebb terjedése alábbhagyott. A járvány főleg a gyermekek és a gyengébb immunrendszerrel bírók, illetve a terhes nők körében pusztított.