Miben hoz változást az új médiatörvény?

Nem egy egyszerű törvényről van szó, hanem egymásra épülő javaslatsorról, amiből kettőt már elfogadott a parlament. Az első az Alkotmány 61. szakaszának módosítása volt, ami lényegében meghatározta az új médiaszabályozás elvi alapjait. Rendelkezett arról, hogy a közszolgálati médiafelügyelet három pillérre épüljön: egy autonóm, az Országgyűlés által választott hatóságra, egy autonóm tulajdonosi testületre, illetve a törvényben meghatározott társadalmi közösségek körére, amelyek őrzik a közmédiumok függetlenségét. A törvénycsomag ezen részét már elfogadta a parlament.

A sorban a második törvény a struktúra átalakítására vonatkozik, amit szintén elfogadott a parlament a nyári szünet előtti utolsó ülésén, és a hatályba lépése rövidesen várható.

Ez a szabályozás alakítja át a meglévő intézményrendszert, ami jelenleg átláthatatlan, pazarló és képtelen a közpénzek felhasználást követni. Lényegében összevonják a Nemzeti Hírközlési Hatóságot és az Országos Rádió és Televízió Testületet, melyből létrejön a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság. A két szervezet együtt nagyobb legitimitást fog élvezni, hiszen az NHH kormányhivatalként működött.

Milyen új testületek jönnek létre ősszel e törvények nyomán?

Az ORTT helyébe egy autonóm médiatanács áll fel a parlament őszi ülésszaka alatt, hiszen a tagjait az Országgyűlés választja meg. Létrejön a közmédiumokat felügyelő közalapítvány, amelynek köszönhetően leegyszerűsödik a közmédiumok felügyelete, amit eddig kuratóriumok, tulajdonosi tanács, ellenőrző testületek és felügyelő bizottságok ellenőriztek. Ebbe a testületbe az ellenzék és a kormánypártok egyaránt választhatnak tagokat, illetve a médiatanács tehet ajánlást az elnök és egy tag személyére.

Ezeken kívül létrejön majd egy közszolgálati testület, ami részben a társadalmi megbízást képviseli civil szervezetek révén, illetve ellenőrzi, hogy a részvénytársaságok megfelelnek a közszolgálatiság követelményeinek. Ebben segítséget nyújt majd a közszolgálati kódex, hiszen ennek érvényesülését fogja ellenőrizni ez a testület.

A sorban a harmadik törvény…

Talán ez váltotta ki eddig a legnagyobb vihart, bár még nem zárultak le a törvénnyel kapcsolatos parlamenti teendők. Ez a sajtószabadság és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, amit „médiaalkotmánynak” is szoktak nevezni.

Az eddigi szerteágazó és hiányos szabályozásból egy helyre gyűjti össze az alapjogokat. Lényege az, hogy a benne foglalt deklaratív szabályozás minden régebbi és újabb felületre kiterjedjen, természetesen eltérő szabályokkal.

Ennek az alapelveket megfogalmazó törvénynek a vitája már megkezdődött a Parlamentben, és egészen augusztus 31-ig lehet benyújtani módosító indítványokat a törvényjavaslathoz.

Miről rendelkezik a médiatörvény-csomag negyedik eleme?

Az utolsó elem a részletszabályokat tartalmazó új médiatörvény, amely ősszel kerül a Parlament elé. Ez tartalmazza a részletszabályokat, többek között a különféle szankciórendszereket, a piac védelmét és finanszírozásra vonatkozó rendelkezéseket.

Az említett négy elem teszi teljessé a törvénycsomagot, melynek utolsó eleme jövőre lép hatályba.

Nagy vitát kavart a vélemény-helyreigazítás intézménye, amit sokan bíráltak, hiszen nem egyenlő egy helyreigazítással, illetve félő volt, hogy aránytalanul bele lehet majd avatkozni médiumok szerkesztésébe.

Az előterjesztők már módosítottak ezen a szabályozáson, vagyis szakmai vita eredményeként kikerült a törvényjavaslatból. Viszont a valótlan tények helyreigazításának kötelezettsége a törvény értelmében kiterjed majd az online médiára is. Bár a bírói gyakorlatban időnként eddig is kiterjesztően értelmezték, de a normaszövegben sehol sem szerepelt. A klasszikus helyreigazítás a nyomtatott lapokra vonatkozott, az online médiára nem.

A válaszadás jogának beépítését a jogrendbe az EU audiovizuális médiaszabályozásról szóló irányelve írja elő a tagállamok számára. Ennek nem feltétlenül egy médiatörvényben kell szerepelnie, bekerülhet a Polgári törvénykönyvbe is, és úgy vélem, hogy ott fog majd megjelenni.

Az eredeti javaslatot sokan félreértették, hiszen a vélemény-helyreigazítással, ami csak becsület és emberi méltóság megsértése esetén lett volna alkalmazható, nem élhettek volna intézmények, jogi személyek, sőt a közéleti szereplők is csak szigorú korlátok között. Így aligha fordulhatott volna elő, hogy vélemény-helyreigazítók átszerkesszenek egy lapot.

Mi a helyzet azokkal az újságokkal, amik külföldi szerver segítségével jelenítenek meg tartalmakat, így elbújva akár a magyar jogszabályok elől?

Ezeket jelenleg is megfogják, ha bűncselekményt követnek el. A technikai lehetőség adott arra, hogy eredményesen eljárjunk a törvénysértőkkel szemben. Nemzetközi hatósági együttműködés útján találják meg például a pedofil tartalmú oldalak szerkesztőit, és az oldalt le is tiltják.

Nem az a cél, hogy egy hatóság blogokat és e-maileket ellenőrizzen. Az internetes felületek szűk körére vonatkozna a szabályozás. Például ma, ha egy nyomtatott sajtóban megjelent tartalommal szemben föl lehet lépni, annak online változata ellen nem. Illetve másik eset, amivel az ORTT is találkozott, amikor egy televízió kiskorúakkal szemben törvénysértést követett el, azt szankcionálhatta a testület, viszont ugyanezen tartalom ugyanannak a tulajdonosnak az online felületén korlátozás nélkül hozzáférhető maradhatott. Elemi érdekünk, hogy egységesítsük a szabályozást, amelynek segítségével elkerülhetőek ezek az anomáliák.

Véleménye szerint még mennyi módosítás vár a törvénycsomagra?

Hozzám is sok jó javaslat érkezett, illetve születtek megfontolandó szakmai vélemények. Szerintem lesznek még módosító indítványok bőséggel, amit remélek is, és akkor sikerülhet egy olyan törvényt létrehozni, amelyben megnyugtatóan rendeződnek a vitás kérdések és a félreértések is.