OTP: Pergátló kifogást nyújtottak be az USA-ban

A következő perfelvételi tárgyalás időpontját 2010. november 4-ére tűzték ki.
Az OTP közleménye emlékeztet arra: a bank még június 23-i keltezéssel, úgynevezett rendkívüli tájékoztatás keretében jelentette be, hogy kézhez vette tíz amerikai és tizenöt más állampolgárságú, magukat a "banki lopás holokausztáldozatainak" valló személy keresetét.

A felperesek az Egyesült Államok Illinois Északi Kerületi Bíróságán nyújtották be keresetüket egy állítólagosan "legalább 600 ezer főt számláló" csoport nevében és "2 milliárd dollár vagyoni kár, illetve az összeg 1944 óta évente felhalmozódó kamatának megtérítésére", ezenkívül további büntető jellegű kártérítésre tartanak igényt.

Később, 2010. augusztus 4-én, Samuel Der-Yeghiayan bíró az ügyben perfelvételi tárgyalást tartott.

Az egyéb alpereseket érintő végzések mellett a bíróság 2010. szeptember 7-éig adott a felpereseknek időt arra, hogy érdemben reagáljanak az OTP által benyújtott pergátló kifogásra; az OTP Bank szeptember 17-éig válaszolhat a felperesek beadványára.

A közlemény leszögezi: az OTP Bank kategorikusan visszautasít bárminemű felelősséget az üggyel kapcsolatban, mivel alapításának időpontja 1991. november 11-e, és jogelődje, az Országos Takarékpénztár Nemzeti Vállalat jogelőd nélkül, 1949. március 1-jén jött létre, míg a keresetben állított eseményekre 1944-ben került sor.

Az előbbi indokokra támaszkodva Laina Lopez, Thomas Corcoran (Berliner, Corcoran & Rowe, LLP, Washington, D.C.), Jim Figliulo, Greg Stelzer (Figliulo & Silverman, P.C., Chicago), mint az OTP Bank jogi képviselői, Andre Friedman és Nagy Péter (Nagy és Trocsanyi, LLP, New York) ügyvédekkel együttműködve, 2010. augusztus 2-án 47 oldalas pergátló kifogást nyújtottak be a perben (angolul a pergátló kifogás elnevezése OTP Bank's Motion to Dismiss)
Az ügy előzménye, hogy az Egyesült Államokban a holokausztáldozatok képviselői több magyarországi bank ellen pert indítottak. A Magyar Nemzeti Bank, az Erste Group Bank, a MKB Bayerische Landesbank, az OTP Bank és a Creditanstalt bank elleni gyűjtőkereset szerint az alperesek vagy elődeik részt vettek a népirtásban, bűnrészesek voltak benne, és felbujtottak rá azáltal, hogy kifosztották a zsidó áldozatokat, eltulajdonították a náluk őrzött vagyont. Az OTP és az Unicredit korábban azt közölte, hogy nem jogutódja a vészkorszakban Magyarországon működő hitelintézeteknek.

A felperesek, "a banki lopás holokausztáldozatai" 1944-es árfolyamon számolt kétmilliárd dollár vagyoni kár és a kamatok megtérítésére tartanak igényt. Ezenkívül büntető jellegű kártérítést is követelnek, amelynek összegét később állapítanák meg.

A perirat szerint a szóban forgó bankok vagy elődeik a magyarországi holokauszt "gazdasági karjaként" szolgáltak, ezáltal mintegy felbujtva annak "politikai karját", amely ténylegesen elrendelte és fizikailag végrehajtotta a magyar zsidók tömeges deportálását Auschwitzba. A bankok kifosztották ügyfeleiket: eltulajdonították a zsidók bankszámláin levő vagyont, valamint a
széfjeikben őrzött értékeket, köztük ékszereket, műtárgyakat és értékpapírokat.

A kereset szerint a bankok 1944-ben összeesküvésben vettek részt a nácik által megkezdett genocídium befejezésére. Gondoskodtak a zsidó közösségek fizikai megsemmisítéséről részben vagy egészben: lehetetlenné tették a holokauszt túlélőinek és örököseiknek, hogy valaha is visszatérjenek otthonukba vagy üzleti tevékenységükhöz az egykori Nagy-Magyarország területén.
A felperesek azzal vádolják a bankokat, hogy a nemzetközi jogot megsértve jogtalanul gyarapították vagyonukat a zsidóktól elrabolt értékekkel. A bankok és utódaik mindmáig folytatják az érintett zsidó csoport "népirtó megsemmisítését" egyebek mellett azzal, hogy törvényt sértve elutasítják a zsákmányolt vagyon visszaadását, azt hazudják, hogy nem szerezték meg, valamint szándékosan és jogtalanul titkolják az egykori vagyoni kimutatásokat.

Az ellopott vagyonból a bankok befektettek, profitáltak, és tagadják, hogy tudtak a létezéséről vagy nagyságáról.

A dokumentum szerint 1944-ben zsidó vagyont őriztek mintegy hatvan pénzintézetben, amelyek nevét felsorolják. A keresetet 25, többségében amerikai és izraeli állampolgár nevében nyújtották be, felsorolva, milyen értékekkel rendelkeztek annak idején.