Milyen többlet élményben részesülnek azok a nézők, akik egy musicalt a Szegedi Szabadtéri Játékokon tekintenek meg?

Az ország legnépszerűbb monumentális kültéri játszóhelyét 1931-ben alapították. Ilyen épített örökség tövében nyári színházat látogatni nagy élmény a vendégeknek. A tér adta impressziók felejthetetlenek. A négyezer vendéget befogadó lelátónak fantasztikus ereje van. Emellett a színpad, területében és díszletméreteiben is egyedülálló. A játszótér mérete a két oldalszínpaddal együtt ezer négyzetméter. A produkciók során olykor több százan játszanak élő zenei kísérettel. Mindezek egyedülálló hatást nyújtanak az ide látogatók számára.

Léteznek csak a szabadtérire rendezett előadások, vagy már meglévő előadásokat rendeznek újra a szegedi színpad sajátosságainak megfelelően?

Vannak kizárólag a szabadtérire készült előadások. Emellett léteznek vendégjátékok és más színházakkal kivitelezett koprodukcióink is. Ha a szabadtérire készült darabok ezen a színpadon sikeresek, akkor átrendezik és máshol is bemutatják őket. A koprodukciók során már kezdetlegesen úgy tervezzük és gyártjuk az alkotást, hogy több helyszínnel kompatibilis legyen. Az idei évben az összes produkció csak a szabadtérire készült. Így a My Fair Ladyt, a Carment, Dózsát és a Hairt is csak Szegeden láthatják az érdeklődők.

Miből gazdálkodik a Szabadtéri?

A világválság hatására a szponzori támogatás az elmúlt két évben elapadt. A büdzsénk elsősorban három forrásból táplálkozik. A kiadások egyik felét a város által biztosított pénz fedezi. A legnagyobb jegybevételt, 370 millió forintot játszóhelyünk produkálja, így ez is meghatározó. Illetve vannak központi, pályázati lehetőségek.

A bemutatott előadások az idei évben is teltházasak. Ennek ellenére az ország összes színháza pénzügyi nehézségekkel küzd, és megcsappantak a nézőszámok is. Mi a nyári fesztivál titka, hogy a gazdasági világválságban is sikeres?

Eredményességünk abban rejlik, hogy az elmúlt öt esztendőben sokat tettünk a nézők bizalmáért. Igyekszünk minél jobban kiszolgálni azt a hatvanöt-hetvenezer embert, aki nyaraként idelátogat. Kifejezetten ebben látom a kulcsát, hogy a nézők folyamatosan és rendületlenül látogatják az előadásainkat.


Egyes darabokban olyan népszerű színészeket láthatunk, mint Dolhai Attila, Tompos Kátya. Mennyiben más a szakma által sokat foglalkoztatott művészekkel itt, vidéken dolgozni?

A teátristákról csupán jót tudok mondani. Nem elrugaszkodottak a művészek és nincsenek allűrjeik sem. Szeged nagy presztízsű játszóhely, és kifejezetten igyekeznek, hogy itt dolgozhassanak.

Mindig van egy kollektív üzenet, amely érték mentén összeválogatják a darabokat?

Mi nem tematizálunk. Elődeink a játszóhelyet népszínháznak alapították, és mi ezt a hagyományt követjük. Minden műfaj gyöngyszemét megmutatjuk a közönségnek. Esténként négyezer embert kell kiszolgálni a legmagasabb művészi fokon és a legnagyobb teljesítménnyel. Ezt próbáljuk megvalósítani.

Az idei évadban látható Hair egy háborúellenes mű, míg a Tóték egy zsarnoki rendszer elnyomása elleni lázadásról szól. Ez a mai, politikai helyzetre is illeszthető. (forradalmi hangulatban végbement kormányváltás és annak előzményei)
Ilyen szempontok szerint válogatták össze az idén bemutatott előadásokat?

Kesselyák Gergely művészeti vezetőnk iránymutatásával szokott az évad műsorkínálata összeállni. Így tehát a politika nem mozgatta meg a fantáziánkat.

Miért hosszabbították meg augusztus 22-ig a Hair igazgatói páholyaira meghirdetett licitálást, amit az árvízkárosultak segítésére kezdeményeztek?

Kifejezetten az érdektelenség miatt hosszabbítottuk meg az időpontot. Abban bízunk, hogy elterjed a híre, és a jövőben többen adakoznak. A licitálással bebizonyítottuk, hajlandóak vagyunk lemondani arról, hogy mi vagy akár a vendégeink előkelő helyeken üljenek.

Igazából nem tudom mi a passzivitás oka. Talán az, hogy az országban régóta tart az árvízkárosultak megsegítésére létrehozott kampány. Emellett az is lehetséges, hogy számtalan csatornán gyűjtenek pénzt, így a lakosság már belefáradt az adakozásba. A történteket kudarcként élem meg, bár nem az én kudarcom.