A magyar kulturális tevékenység egyelőre nem mutat válságjeleket

A kelet-közép-európai térség kulturális tevékenységét, annak finanszírozását, a kulturális politika jellemzőit és változásait figyelemmel kísérő tudományos műhely igazgatója társvitavezetőként vesz részt az Európa Tanács, az Európai Bizottság, valamint az unió tevékenységét véleményező Európai Gazdasági és Szociális Bizottság által közösen tartott hétfő-keddi nemzetközi kultúrpolitikai konferencián, amelynek szervezéséből kivette a részét a Kelet-Közép-Európai Kulturális Obszervatórium Alapítvány égisze alatt tevékenykedő Budapesti Kulturális Obszervatórium is. A magyar kultúrpolitikai szakember által irányított munkacsoport a kulturális tevékenység anyagi forrásainak problematikáját járja körül.

A résztvevők szerint a világgazdasági válság nyomán a kulturális politika módszereit is újra kell gondolni Európában, mert a költségvetési megszorítások miatt megkérdőjeleződött az állam kulcsszerepe a finanszírozás terén. Előzetesen közzétett tanulmányában Inkei úgy vélekedett: mind kevésbé remélhető, hogy a válság elmúltával egyszerűen visszatérnek majd a korábbi állapotok az európai kultúra helyzetét illetően.

"Még ez év elején is volt bizonyos okunk azt hinni, hogy a hirtelen pánikban eltúlozták a válság hatásait" - írta. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy 2010-re már a közszféra deficitje vált az európai kormányok legfőbb aggodalmává, és ez súlyosan érinti a kultúra támogatását.
Az MTI-nek nyilatkozva Inkei Péter azt mondta hogy Magyarország az európai fősodorral együtt mozog, az Európa Tanács tagállamai közt nagyjából középen van - abban a tekintetben, hogy a kulturális költségvetés az idén nem zuhant, de nem is érte el azt a szintet, amit néhány szerencsés ország, ahol alig volt depresszió, sőt még növekedni is tudtak.

"A nagyobbik baj, hogy abban is követtük a többséget, hogy az év során elkezdődött egy sor zárolás, visszavonás, gyakorlatilag a költségvetés újraírása kormányzati szinten is, vidéken is" - tette hozzá. Miközben hangsúlyozta, hogy a magyarországi kulturális tevékenység egyelőre nem mutat válságjeleket, aggodalommal szólt a film területén bekövetkezett "pénzügyi zuhanásról". Szerinte félő, hogy ez "évekre előre apályt eredményez", és hogy ez a film mellett más területeken is megtörténhet.

Úgy véli, ennél is izgalmasabb kérdés - és nem csupán magyar, hanem európai szintű probléma -, hogy a közpénzen fenntartott intézmények, rendezvények körén kívül az új kezdeményezések, a szabad, függetlenebb, kísérletező művészi produkciók elég forráshoz jutnak-e az új pénzügyi viszonyok közt.

Inkei Péter derűlátóan nyilatkozott arról, hogy Pécs számottevő nyereséggel zárhatja majd az idei esztendőt, amikor Európa egyik kulturális fővárosaként sok vonzó és színes produkciót sikerült összehoznia a városnak. Ez azért is figyelemre méltó, mert a gazdasági válság nagyon beszédes módon érezteti hatását az európai kulturális fővárosok sikerességének mértékében. Inkei adatai szerint a válság által mélyen sújtott Litvánia fővárosában, Vilniusban a rendezvénysorozat ellenére 15 százalékkal visszaesett a kulturális turizmusból származó bevétel, míg 2009 másik európai kulturális fővárosa, az ausztriai Linz 11,4 százalékos vendégéjszaka-növekedést könyvelhetett el. A magyar szakember szerint Pécs számára a jelek kedvezőek, és elképzelhető, hogy a magyar város Linz eredményeit is túlszárnyalja.