Száz nap hatalom
Huszonnyolc ülésnap, ötvenkilenc határozat, ötvenhat törvény, valamint egy politikai nyilatkozat. Ez a második Orbán-kormány eddigi mérlege.
2010. szeptember 7. kedd 14:54 - Bagics Bence
A mindössze nyolc tárcával májusban megalakult kormány eddig tizenöt indítványt terjesztett a parlament elé, köztük egy közbiztonsági és egy gazdasági csomagot. Az első száz nap alatt létrejött döntések közé tartozik a polgári törvénykönyv átalakításáról szóló, illetve a közigazgatási modell változtatásáról szóló törvények.
Öt vasúti szárnyvonalat újranyitottak, illetve bemutatták az Új Széchenyi Terv vitairatát és megkezdték a 2006-os tűzijáték valamint az okóber 23-i tüntetés áldozatainak kártalanítását is. Több, a frakció álláspontját tükröző lépés nem a kormány, hanem a párt képviselői javaslataira született meg, ilyen volt a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozata, a médiacsomag megalkotása, illetve a kettős állampolgárság lehetőségének megteremtése a külföldi magyarok számára.
Indítványok, akcióterv
A Fidesz-kormány az elmúlt időszak alatt mindössze tizenöt indítványt nyújtott be, melyek közül egy határozati javaslat, tizenhárom törvényjavaslat, egy pedig jelentés.
A párt által jegyzett egyik legjelentősebb javaslat a gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, módosításáról szóló törvénycsomag volt, amelyben Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett 29 pontos gazdasági akcióterv több eleme kapott jogszabályi formát.
A törvénnyel megszűnt a jelzálogalapú devizahitelezés az ingatlanokra, a nagy értékű vagyontárgyakat terhelő adó, csökkent a társasági adó, illetékmentes lett az egyenes ági rokonok közötti öröklés és ajándékozás, adómentes lett a ház körül végzett munka. Bevezették a közszférában a kétmillió forintos havi bérplafont, és október 1-től él az a rendelet - de a 2010. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre vonatkozik -, amely szerint 98 százalékos különadó sújtja a közszférában a túlzott végkielégítéseket és egyes jövedelmeket.
Pálinkáról és bankról
100 nap történése
Mai nap tartja értékelő beszédét Orbán Viktor miniszterelnök, melynek témája az elmúlt, valamint a jövőbe mutató tervek. A hétvégi kötcsei beszédében ezermillárd forint gazdaságból való kivonásáról beszlt, miközben a választások előtt hangsúlyozta, nem lesz megszorítás.
Októbertől jövedékiadó-mentes lesz a bizonyos mennyiségű házilag főzött pálinka, és ekkortól él a banki különadó is.A közbiztonság javítása érdekében született törvénymódosításokkal az Országgyűlés elfogadta, hogy elzárással is büntethetők azok, akik kis értékű lopást, csalást, rongálást követnek el, köztük a fiatalkorúak is, akik akár 45 napra is börtönbe kerülhetnek.
Indul az Új Széchenyi Terv
Júliusban bemutatták a 2011-ben induló Új Széchenyi Terv vitairatát, amelynek hét kiemelt programja van: a gyógyító Magyarország – egészségipar, a megújuló Magyarország – zöld gazdaságfejlesztés, az otthonteremtés – lakásprogram, a vállalkozásfejlesztés – üzleti környezet fejlesztés, a tudomány – innováció – növekedés, a foglalkoztatás és a közlekedés – tranzitgazdaság.
Egyes egészségügyi és szociális törvények módosítása alapján megszűnt az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF), valamint jövő év január 1-jéig átmeneti patikaalapítási moratóriumot vezettek be. Törvény született a Nemzeti Földalapról, mely minden eddiginél aktívabb szereplője lett a magyar földpiacnak.
Szimbolikus törvények
Több kormánypárti politikusok kezdeményezésére a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította az Országgyűlés a trianoni békeszerződés aláírásának napját, június 4-ét. Az Országgyűlés összesen hétszer módosította eddig az alkotmányt, ezek közül a kormány javaslatára egy ízben változtatott az alaptörvényen a Ház, amellyel különadó kiszabását tette lehetővé az állami vagyonnal gazdálkodó, illetve az állam többségi tulajdonában vagy irányítása alatt álló szervezetek jó erkölcsbe ütköző jövedelmeire.
Megalkották és az Országgyűléssel elfogadtatták a Nemzeti Együttműködés Nyilatkozatát, amellyel a Ház kinyilvánítja: az áprilisi választásokon új társadalmi szerződés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a nemzeti együttműködés rendszerének megalapításáról döntöttek. Kormányrendeletben rögzítették, hogy a dokumentumot az államigazgatási szervek épületeiben ki kell függeszteni.
Változás a médiában
Jelentős változás, hogy jelenlegi formájában megszűnt a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) és az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT). Összevonásukkal pedig létrejött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), mely elnökét, Szalai Annamáriát a miniszterelnök nevezte ki kilenc évre. Lecsökkentették az önkormányzati képviselő-testületek létszámát, lerövidítették a választási kampányt, illetve törvényben rögzítették, hogy 2014-től kisebb létszámú lesz az Országgyűlés, és ehhez szabják a választójogi rendszert.
Ismét hatósági áras lett júniusban a lakossági és a kisfogyasztói energia.
Országgyűlési döntéssel tizenöt százalékkal csökkentették a parlamenti pártok idei költségvetési támogatásának fennmaradó részét.
Mit ígértek és ebből mi valósult meg?
Ezt mondták: A Fidesz kormányra kerülése esetén egyszeri, nagyarányú adócsökkentés lesz.
Ez lett: Több évig tartó adócsökkentés egykulcsos adó bevezetésével.
Ezt mondták: A választások után visszavonják a költségvetést és újat készítenek.
Ez lett: Új büdzsé és pótköltségvetés sincs.
Ezt mondták: A költségvetési hiány 7,5 százalék lesz.
Ez lett: Tartják a 3,8 százalékos hiány-célt.
Ezt mondták: Októbertől búcsút mond az ország az IMF-nek.
Ez lett: Ősszel újrakezdődhetnek a tárgyalások a Valutaalappal.
Ezt mondták: A népszavazás a legfelsőbb fórum, egyben a kormány elkergetésének lehetősége.
Ez lett: A népakarat kifejezéssel nem szabad visszaélni, referendumra nincs szükség.
Ezt mondták: Kétharmados felhatalmazás kell a mentelmi jogi törvény megváltoztatásához.
Ez lett: Azóta sincs változás ezzel kapcsolatban.
Ezt mondták: Év elején gesztusértékű tanári béremelés.
Ez lett: Legkorábban 2011 őszén jöhet béremelés.