A foglalkoztatottsági adatok Európa-szerte úgyszintén ellentmondásos képet mutatnak, hiszen amíg számos országban a munkanélküliség csökkenése jellemző, úgy a krízis következtében továbbra is rengetegen keresnek munkát.

Hazánkban pedig a második negyedév adatai alapján jelenleg a munkanélküliségi ráta 11,1 százalékos, amely még – az előző év azonos időszakához viszonyított – kis mértékű csökkenése ellenére is komoly problémákat okoz a gazdaságban. Ennek következményeiről, valamint a lehetséges forgatókönyvekről Adler Juditot, a GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatásvezetőjét kérdeztük.

A gazdasági válság óta számos országban, így hazánkban is először történt csökkenés a munkanélküliek számában? Itthon mivel magyarázhatóak e folyamatok?

A válság nyomásának viszonylagos enyhülése miatt az ipari termelésben kedvező folyamatok voltak. A munkanélküliség második negyedéves adatainak csökkenése ugyanakkor a szezonális hatásnak is betudható, amely a mezőgazdaság és az idegenforgalom megélénkülése miatt ilyenkor mindig erősebb.

A munkanélküliség csökkenésével már kimondható, hogy megtörtént a fordulat?

Bár a második negyedévben a magyar gazdasági növekedés kicsit kedvezőbben alakult, mindenképpen óvatosan kell ezzel bánnunk. A gazdasági prognózisok ugyanis Amerikától Nyugat-Európáig már a konjunktúra lanyhulását mutatják, amely folyamatok hazánkba is begyűrűzhetnek.

Hosszú távon is érezhetjük a magas munkanélküliség hatását?

A korábbi évekhez képest jelentősen megnövekedő álláskeresők száma miatt jelenleg az államnak járulékok és segélyek formájában több támogatást kell kifizetnie. A tartós munkanélküliség a jövőben is veszélyes is lehet, hiszen ha valaki elveszti állását, akkor az első félévben van legnagyobb esélye a munkaerőpiacra való visszakerülésre. A konjunktúra későbbi megindulásával így a tartósan álláskeresők egy része már bizonyosan elveszik a munkaerőpiac számára.

A magas munkanélküliség pedig a feketemunkások arányát is növeli…

Nem feltétlenül, hiszen válság idején a feketepiac kereslete is visszaesik. Ez ugyanis zömében egy olyan másodlagos piac, ahol sok a lakossági szolgáltatás, így ha kevesebb a jövedelem, akkor az emberek a túlnyomórészt mezőgazdasági illetve idegenforgalmi szereplőinek szolgáltatását is kevésbé veszik igénybe.

Melyek az Önök prognózisai a munkanélküliségre vonatkozóan?

Az idei év második felére vonatkozóan már kisebb mértékű munkanélküliség csökkenést valószínűsítünk. A válság nyomán elveszett mintegy 150 ezer munkahely visszapótlására ugyanakkor csak 2012-re lesz esély.

Mi lehet ebben az esetben a követendő gazdaságpolitika?

Természetesen a munkahelyteremtés, amely vagy a vállalati vagy a költségvetési szféra ágán történhet meg. A vállalkozások területén a konjunktúra ugyanakkor még nem elég erős ahhoz, hogy tömegesen létszámfelszívásról lehessen beszélni, így ez a jelenség inkább az egyes iparágak szintjén (szigetszerűen) figyelhető meg. Piacgazdasági körülmények között így igazán csak a költségvetési szféra ágán tud beavatkozni. A kormány itt azonban a hiánycélok teljesítése miatt ezt csak korlátozottan képes megvalósítani. Az önkormányzati testületek létszámának csökkenése miatt pedig egyelőre nem világos a foglalkoztatottság további alakulása.