Tizenhat éve Ön ennek a kerületnek a polgármestere. Azóta sokat változott és fejlődött a városrész. Hogyan látja az elmúlt éveket és a jövőt?

Egy város és egy városrész is mindig mozgásban vannak. Statikus állapot nincs, ha
van, akkor az a város végét jelenti.

Egyik alaptézisem: minden egyes területen, legyen az városépítészet, egészségügy, vagy oktatás, a várost mozgásnak kell jellemeznie. A XIII. kerületet az elmúlt időszakban a megújulás és az értékőrzés együttesen jellemezte. Ez a filozófiánk. Ha ez a felfogás érvényben van és abban is marad, akkor válik érthetővé annak a tény, hogy az elmúlt időszakban korszerű, élhető városrészt teremtettünk. Lendületesen fejlődtünk, és ígéreteinket megtartottuk. Elő lehet venni a programunkat, melynek 95 százaléka megvalósult. Ennyit a múltról.

Másik alaptézisem: az MSZP-nek és a polgármesternek nincs külön programja. Az elmúlt négy választáskor is azt mondtuk, hogy egy értékrend alapján dolgozunk.

Mennyiben befolyásolja a jövőben a kerület vezetését, hogy nem kormánypárti a polgármester?

Mi megértük ezt ’98 és 2002 között is. Nincs ebben semmi extra. Én bízom abban, hogy normatív alapon nem lehet különbséget tenni település és település között, önkormányzat ás önkormányzat között. Biztos vagyok benne, hogy a normatív forrásokhoz hozzájutunki a későbbiekben is. A pályázati források elosztásában már nagyobb a szubjektivitás, de a pályázati források elosztása nem politikai alapon történt eddig sem, remélhetőleg ezután sem így lesz

Beszéljen, kérem a programjáról és annak elemeiről.

A programnak 4 eleme van.

Az első a modern, élhető nagyvárosi környezet kialakítása. Ez tükrözi, hogy várospolitikánk középpontjában a modern és élhető városi környezet kialakítása áll.

Tervezzük, hogy a Váci útról áttevődik a hangsúly a Dráva utca, Dózsa György út, Róbert Károly körútra. Folytatni kívánjuk a bérlakásépítését, és bővíteni akarjuk legalább 250-re a térfigyelő rendszer kameráinak számát. Támogatjuk a geotermikus rendszer kiépítését mind az önkormányzati épületeknél, mind a társasházaknál.

A program második pontja érinti a közművelődési-, oktatási-, sport-, egészségügyi- és szociális ellátó rendszert. Ennek keretében befejezzük a RaM közösségi ház építését, bővítjük a bölcsődei és óvodhálózatot és kéttannyelvű óvodát indítunk el.

Célunk továbbá, hogy mindenki számára elérhető legyen a szélessávú internet. Ennek alanyi jogon mindenkinek járnia kellene, akár kormányzati, akár parlamenti döntés szükségeltetik is hozzá.

A program keretében bővítjük az idősklub hálózatot, szociális boltjainkba őstermelői árukat is bevonunk, és új területekkel bővítjük az egynapos sebészetet.

Lássuk a harmadik pillért.

Ennek üzenete, hogy közös kincsünk a környezetünk.

Ösztönözni akarjuk a házankénti szelektív hulladékgyűjtést. A parkokra évente 250-300 millió forintot fordítunk. Megújítjuk az Országbíró sétányt, folytatjuk a Vizafogó játszótereinek és zöldfelületeinek a felújítását, a közmunkaprogramot elsősorban a környezetre irányítjuk, bővítjük a parkgondnok rendszert. 300 fát ültetünk évente és ösztönözzük a megújuló energiaforrások hasznosítását. Sétáló utcát alakítanánk ki a Déryné közben.

Útjaink 3-5százalékát felújítjuk, valamint a kerékpáros kultúra fejlesztésében támogatjuk a kerékpártámaszok és tárolók bővítését.

A negyedik pillér szól arról, hogy felelősen gazdálkodunk a nyilvánosság előtt, és bővítjük a demokratikus intézményrendszert. Ennek keretében bővítjük a kapcsolatrendszerünket a civil szervezetekkel, s költségvetésünknek legalább a 15 százalékát fejlesztésre fordítjuk.

Milyen tervei vannak a Margitszigettel valamint a Népszigettel?

A Margitsziget közigazgatásilag a kerülethez tartozik, de tulajdonosa a fővárosi önkormányzat, a rendezéssel elsősorban neki kell foglalkoznia. Egyetértünk azzal, hogy jöjjön létre egy külön szervezet a sziget kezelésére, s ezt mi korábban kezdeményeztük is, de akkor elutasították. A fővárosnak kellene gondos gazda módjára a tulajdonával foglalkoznia. A gondok persze nálunk jelentkeznek, nem náluk.

A Népszigeten elsősorban a tulajdoni viszonyokat kell rendezni. A korábbi felfogásunk az volt, hogy ez a terület elsősorban sport, rekreáció és szórakoztatási célokat szolgál majd. Érdemes megjegyezni, hogy a sziget ma árterület, 4-5 évente elönti az árvíz. Mint a Védelmi Bizottság elnöke, idén is telefonfülke felett hajóztam ott.

A hasznosítás kérdését rendezni kell Újpesttel is, hozzájuk is tartozik. Ebből  nézetkülönbözőségeink is vannak. Ha olyan szerepet kap, mint a Margitsziget, akkor az árvízi védvonalat meg kell emelni.  Ez egy több milliárd forintos beruházás. Az alapkérdés tehát most az, hogy ki a tulajdonos!

A kerület szempontjából melyek az elmúlt évek legfontosabb eredményei?

Két általános iskolát újítottunk fel, pályázatokon 1,6 milliárd forintot nyertünk el, több mint 20 kilométernyi kerékpárúttal rendelkezünk. Befejeződik az a program is, melyben az összes egészségügyi intézményünket felújítottuk. Az AngyalZöld nevezetű programunk keretében parkokat tematizáltunk, EU-s szabványnak megfelelő játszóeszközöket szereltünk fel. A térfigyelő kamerák száma is 134-re növekedett.

A Vasas Sportpálya háta mögött volt egyszer egy kínai piac. Milyen sors vár annak a területére?

A piac területe a Magyar Állam tulajdonát képezi, amely a földhasználati jogot átadta a Vasasnak. A sportegyesület ezt a földhasználati jogot 1,6 Mrd forintért értékesítette egy cégnek. A fejlesztő cég neve GTC. Ez a cég építette például a Váci út végén lévő irodaházat is, ahová most a Budapest Bank költözött. Én úgy tudom, hogy intézményfejlesztést fog ott végrehajtani.

Mi a véleménye Spaller Endre programjáról?

Nem ismerem a programját. A mi programunk viszont nyilvános, rövidített változata szórólapokon is olvasható. Az, hogy ki-ki honnan lopja el a sajátját, az már más kérdés.