Az élelmiszerárak évről évre növekednek, mégsem figyelhető meg javulás az áruk minőségében. Sőt, egyre gyakrabban hallunk az egészségre kifejezetten veszélyes importtermékekről. Ennek egyik oka, hogy az élelmiszerellátási láncban túlságosan hangsúlyos szerephez jutottak a nagykereskedők. Az árak növekedéséből természetesen ők fölözik le a haszon nagy részét. Ellenben a gazdák bevétele folyamatosan csökken, a felvásárlási ár pedig csak lassacskán vánszorog felfelé.

A jelenség az egész Európai Unióban megfigyelhető. Míg az élelmiszerárak 1996 óta évente 3,3 százalékkal emelkedtek, a felvásárlási árak csupán 2,1 százalékkal növekedtek, ami odáig vezetett, hogy 2009-ben az EU-ban 12 százalékkal csökkent a gazdák jövedelme. Brüsszelben azonban csak most kezdtek foglalkozni a kialakult helyzettel.

Drámai a helyzet

Az Európai Parlament mezőgazdasági szakbizottsága hétfőn José Bové francia képviselő jelentése kapcsán tárgyalt az ügyről Strasbourgban. Bové szerint a helyzet drámai. A nyersanyagárakat spekulatív módon emelik, nem pedig a készletek és a szükséglet alapján, az áremelkedést pedig a fogyasztókra terhelik.

A helyzet legnagyobb vesztesei azonban egyértelműen a gazdálkodók, akikhez gyakran kevesebb pénz folyik be, mint amennyi a termelési költség. Ennek orvoslására létrehoznának egy, a termelési költségeket követő megfigyelő központot, valamint erősítenék a termelői szervezetek pozícióját és hatáskörét az élelmiszerellátási láncban. A szakbizottság, mely százszázalékos támogatottságot adott a projektnek, a nagyobb átláthatóság érdekében szigorú szabályokat hozna a piaci fölénnyel való visszaélés ellen. Az azonban még kérdéses, hogy lesz-e foganatja a tervezetnek, és hogy az Európai Bizottság tesz-e majd érdembeni lépéseket.

Hamvába halt kódex

Magyarországon az elmúlt években kezdtek a problémával foglalkozni, de egyelőre nem jutottak egyről a kettőre. Tavaly hamvába halt az Élelmiszer Termékpálya Kódex terve, mely a magyar áru részarányának növekedését, illetve az export csökkentését célozta, és termelői, feldolgozói és kereskedelmi részről is támogatottságot kapott.

A Gazdasági Versenyhivatal azonban több ponton is vitathatónak tartotta a tervezetet, ezért eljárást indított a megállapodás aláírói ellen. Végül az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) elállt a kezdeményezéstől, így elillantak a magyar gazdák ábrándjai.

A Kódex-terv befuccsolása után törvényjavaslatot fogadott el az Országgyűlés a beszállítókkal szembeni tisztességtelen piaci magatartásról, azonban Sólyom László visszadobta a kezdeményezést arra hivatkozva, hogy a törvény nem elég átgondolt és jogi ellentmondásokkal terhelt, és valószínűleg nem is alkalmas a cél elérésére.

Új irány

Minisztériumi értesüléseink szerint most egy újfajta megközelítéssel próbálják elérni a magyar áruk térnyerését. Idáig a kezdeményezések rendszerint azért voltak vitathatóak, mert ellenkeztek azzal az uniós szabályozással, mely szerint egyik tagállam áruja sem részesíthető előnyben a többivel szemben. Mivel engedményeket nem szabad adni, úgy gondolták, egy még erősebb szűrőt alkalmaznak a jövőben, melyen csak a jó minőségű hazai áruk mehetnének át.

Akárhogyis, ha nem teszik rendbe az élelmiszerláncolatot, az nagyon súlyos hatással lehet az élelmiszergazdaság jövőjére nézve.