A Gazdasági Akciótervben olvasható költségvetési számok és intézkedések nem az ország szabad mozgásterét tükrözik. Csaba László közgazdászt kérdeztük a jelenlegi gazdasági helyzetről.
2010. szeptember 13. hétfő 15:02 - Sztermen Orsolya Lili
A Gazdasági Akciótervbe milyen számok kerültek bele és mennyire pontosak ezek?
IMF
A Nemzetközi Valutaalap (angolul International Monetary Fund, IMF) az ENSZ 1945-ben létrehozott washingtoni székhelyű szervezete, amely jelenleg (2010) 187 tagországot számlál.
A nemzetközi monetáris rendszer központi intézményét a nemzetközi pénzügyi együttműködés és az árfolyamstabilitás elősegítése, a gazdasági növekedés fokozása és a magas szintű foglalkoztatás megteremtése céljából alapították, illetve nem kis részben azért, hogy átmeneti pénzügyi segítséget nyújtson fizetési mérleggel kapcsolatos problémákkal küzdő tagországainak. A tagok meghatározott kvóta (gazdasági súlyuk) szerint járulnak hozzá az alaphoz, és a szervezettől kölcsönöket vehetnek fel adósságaik törlesztéséhez.
Magyarország 1982 óta tagja a Nemzetközi Valutaalapnak, részvételi kvótája 1038,4 millió SDR.
Az IMF-hez történt csatlakozás óta hazánk többször is igénybe vette a Valutaalap forrásait ún. készenléti hitelmegállapodás formájában. 1996 márciusában kötött Magyarország elővigyázatossági hitelmegállapodást az IMF-fel az 1995-ös stabilizációs program támogatására, a program sikeres teljesítését követően 1998-ban a szervezettől felvett hiteleket teljes egészében visszafizette az ország. A 2008–2009-es gazdasági világválság hatásainak enyhítésére a magyar kormány 20 milliárd eurós kölcsönt kapott aminek a nagy részét az IMF adta.
A Magyar Kormánynak nem volt mozgástere abban, hogy milyen számokat ír bele a Gazdasági Akciótervbe. A hitelezők egyértelműen kifejezték az álláspontjukat. Azzal már lehetne persze vitatkozni, de ez a fajta viszony egy egyenlőtlen viszony, ahol a hitelnyújtó szempontjai erőteljesebben érvényesülnek.
A görög válság kapcsán végbement egy fordulat is. Nagyjából májusban, mikor az unió elfogadta az Uniós Országok Kimentését Szolgáló Akciótervet, nekünk már nem volt mozgásterünk. Ebből adódik, hogy mekkora és milyen jellegű számokat lehetett beleírni a mostani akciótervbe.
Ezt meg lehet valósítani, nem kell hozzá soha nem látott mértékű megszorításokat véghezvinni, egyáltalán új megszorításokat sem kell most bevezetni. Ennek feltétele persze a gazdasági növekedés.
Hogyan realizálható most gazdaság növekedés?
Gazdasági növekedés adódhat az exportból, ami az elmúlt időszakban 19 százalékkal nőtt. Ha ez az ütem tartható, akkor ez alapvetően megoldja a gazdasági növekedést és a finanszírozási kérdéseket.
Az export vezérelte növekedés az, amiben gondolkodni kell, ez pedig fenntartható növekedés, hiszen a magyar kivitel jelentős részben a német kivitelhez, nem pedig a német gazdaság teljesítményéhez kötődik. Ha ez a folyamat eredményes, akkor visszaálltunk a fenntartható növekedési pályára. Erre most komoly esély van.
Az egykulcsos adórendszer bevezetése 2011-ben elérhető cél Magyarország számára?
Az adórendszert mindenképpen egyszerűsíteni kell. Ehhez az egyszerűsítéshez valamilyen irányt kell szabni. Korábban mindenféle részcélok születtek, melyeket több-kevesebb sikerrel teljesültek is, de az adórendszer közben elvesztette a fazonját. A változtatás csak sokévi munkával érhető el, hiszen az adó a legpolitikusabb része minden ország költségvetésének és a közgazdaságtan maga is az adótanból alakult ki.
Itt a társadalom, különféle rétegei közötti újraelosztásról van szó, tehát ez egy primer politikai kérdés. Az egykulcsosság irányt mutat, a tavalyi évben még 54 adókulcs volt.
Valójában egykulcsos adórendszer a világon sehol incsen. Amit egykulcsosnak hívnak az is 3-5 kulcsot jelent a gyakorlatban. De ez legalább felvázol egy irányt, aminek az a lényege, hogy nagyjából mindenki ugyan annyit fizessen.
Hol van ilyen adórendszer?
Szlovákiában például hasonlatos az adórendszer. Ott minden irányban egy kulcsot vetnek ki. Oroszországban a személyi-jövedelemadó és a kisvállalkozások tekintetében is egykulcsos rendszer működik, és ezek "adó oldalról" beváltak: sokkal kisebb költséggel generálnak rendszeresen jelentős költségvetési bevételt. A szlovák költségvetés egyensúlya nem bomlott meg az elmúlt időszakban, ez is mutat valamit.
Mikorra vezethető be ez az adórendszer?
Az adórendszer csak évek alatt közelíthet az egykulcsoshoz. Ez egy szép távlati cél, de messze van még a magyar valóságtól.
Hogyan vélekedik az IMF és a Magyar Kormány kapcsolatáról?
A nyáron egyik fél sem a megegyezés szándékával ült le. Kinek-kinek megvolt a maga titkos belső terve. Annak örülök, hogy időközben Rosenberg úr, a Valutaalap tárgyaló delegációjának vezetője elismerte, hogy Magyarország nincs megegyezéskényszerben.
Az nem gond, hogy nincs készenléti hitelmegállapodása az országnak. Az elmúlt 30 évben talán 4 alkalommal volt készenléti hitelünk, 26 éven keresztül pedig nem. Ebben én önmagában véve nem látok semmi kockázatosat. Most választási kampány van, a történethez ez is hozzá tartozik.
Amerika és Európa között gazdasági vita folyik. Az IMF Európa oldalán áll természetesen. Ez nagypolitika, ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy egy negyed százalékponttal több-vagy kevesebb a hiány Magyarországon. Tavaly decemberben én is javasoltam, hogy tárgyaljunk az IMF-fel, akkor bizonytalanabb volt a gazdasági helyzet.
A miniszterelnök a 100 napos értékelő beszédében világosan elmondta, szigorú költségvetési politikát folytat majd. Az országot pedig lehet a piacról finanszírozni, ami még mindig sokkal olcsóbb és rugalmasabb, mint egy szindikát hitelfelvétel.
Akkor nem feltétlenül kell az IMF hitel?
Ez a jó megfogalmazás. Nem feltétlenül kell ez a hitel. Előfordulhat olyan helyzet, hogy mégiscsak kell majd, a viszonyt tehát nem szabad megszakítani. Konzultációk ebben a hónapban is lesznek, de az egy más dolog, mint maga a készenléti hitel felvétele.
