Javultak a tavalyi statisztika adatok?

Egyelőre nem. Erre megoldást nyújthat a szélesebb körben és iskolai szinten is elérhetővé tett elsősegélyoktatás. A középiskolásokat lehet a legjobban motiválni arra, hogy kellőképp megtanulják és készség szinten elsajátítsák a tanultakat. A rendszerszerű oktatás megvalósítása, néhány éven belül a statisztikai adatok javulását eredményezheti.

Milyen szervezeti állapotban került az Országos Mentőszolgálat főigazgatói posztjára?

A szervezet számos átalakuláson ment keresztül. Megváltoztak bizonyos külső körülmények (jogszabályi hátterek, társadalmi- és egészségügyi elvárások), illetőleg vannak olyan belső átalakítási és fejlesztési elmaradások, melyek nehézséget jelentenek.

A szervezeti struktúrát részben frissíteni kell. Szükséges, hogy az intézményrendszerben megjelenjen a valós kontrolling és HR tevékenység. Mindemellett meg kell teremteni azt az iránymutató szakaszt, amelynek indikátorai célokat mutatnak a tevékenységek fejlődésére vonatkozóan.

Ön szerint mi kell ahhoz, hogy kialakuljon egy iránymutató szakasz, ami hozzájárul a tevékenységek fejlődéséhez?

Lényeges, hogy egységes szemléletű és felszerelésű szolgálat alakuljon ki, amely lényegesen kapcsolódik a kórházat megelőző minőségi ellátás alapelemeihez. Ezáltal egy összefüggő, szervezeteken áthidaló rendszer alakulhat ki.

Milyen jövőbeli célkitűzései vannak arra vonatkozóan, hogy a mentősök egyre hatékonyabban végezhessék a munkájukat?

Az eszközbeszerzést - ami nélkülözhetetlen a helyszíni ellátáshoz- egységes szemlélettel kell áttekintenünk. Mindemellett a szervezet vezetősége egy tudományos- és oktatási főigazgató helyettessel bővül, akinek a feladatkörébe többek között a dolgozók nevelésének megszervezése tartozik majd.

A mentőszolgálat évtizedekig büszke volt arra, hogy az alkalmazottainak minden évben továbbképzéseket írt elő. Ez a kezdeményezés az utóbbi időben ellaposodott. Fontosnak tartom, hogy felismerjük a megváltozott oktatási szempontokat. Jelenleg, a továbbképzések során az aktív, csoportos gyakorlati képzéseket helyezik előtérbe. A jövőben a megújuló helyzethez kell igazodnunk.

Ön szerint elegendő szakember dolgozik a mentőállományban ?

A szakmában nagy a fluktuáció, melynek mértéke Budapesten meghaladja a tíz százalékot. Ez önmagában komoly problémákat vet fel.

A jövőben biztosított a szakmai utánpótlás?

Az országban számos helyen indult mentőtisztképzés, ezáltal az utánpótlás egy kellően átgondolt stratégiával és a képzőhelyekkel kialakított szorosabb együttműködéssel megfelelő lehet. Az oktatás mellet azonban az is lényeges, hogy a fiatalokat itthon marasztaljuk. Bevett szokás, hogy a dolgozók lehetőséget kapnak a sürgősségi osztályon és a mentőszolgálaton a váltásban levő munkavállalásra. Célkitűzésünk, hogy a dolgozók ne befásult, megtört; hanem szerteágazó tapasztalattal rendelkező munkavállalók legyenek.

Régebben gondot jelentett, hogy a mentősök egyes balesetekhez nem érkeznek időben és esetenként kerülővel szállítják a betegeket egyik kórházból a másikba. Ön mit tesz annak érdekében, hogy jól szervezett legyen a mentés?

Törekvésünk, hogy minél csekélyebb számú, ehhez hasonló jelenségek alakulhassanak ki. A mentőállomás-hálózatot a jelenlegi földrajzi paraméterek figyelembevételével kell bővítenünk. Az országban nincs esélyegyenlőség. Mi arra törekszünk, hogy minél jelentéktelenebb legyen az eltérés az egyes megyék és mentőállomások között.

Tavaly káromkodás miatt vizsgálat indult egy mentős diszpécser ellen, mert az egyik segélykérőt elküldte „melegebb” éghajlatra. Az ehhez hasonló esetek milyen károkat okoznak a mentősök megítélésében?

Sajnos komoly károkat. Évente közel egymilliós pozitív, megelégedettséget magában foglaló esetet látunk el, amit az ehhez hasonló, kínos jelenségek lényegében ellehetetlenítenek és porrá zúznak.

A beteg és a mentőszolgálat közötti legelső találkozás a diszpécser szolgálatnál történik. Lényeges, hogy a mentésirányítás alatt zajló beszélgetés során egyértelműen a segítő szándék domináljon. Megengedhetetlen, hogy ilyen jellegű reakciók kialakulhassanak.

Mit tud tenni az esetleges presztízsveszteség ellen?

Ez esetben a megelőzésen van a hangsúly. Egyrészt az a feladatunk, hogy kiszűrjük az egyes dolgozók alkalmatlanságát és a megfelelő módon kezeljük a fennálló helyzetet (továbbképzés, konfliktuskezelő tréning). A jövőben fel kell használnunk azokat a lehetőségeket, melyek biztosítják a helyzetfelmérést és megakadályozzák a kellemetlen szituációk kialakulását. A negatív folyamatok az egész szervezet imázsát érintik, így ezek megakadályozása mindannyiunk érdeke.