Sokan azonban így még mindig aggódva figyelik az Svájc valutájának ingadozását. Duronelly Péter szerint ugyanakkor a forinton levő nyomás enyhülésével jobb idők is jöhetnek. A HírExtra a Budapest Bank Alapkezelő befektetési vezető elemzőjét az elmúlt hét jelentősebb gazdasági változásairól kérdezte.

Indokolta volna bármi is az alapkamat emelését?

Mivel Svájc rendkívül erős gazdasági növekedést tudhat magának, így egyedül az inflációs nyomás miatt lett volna értelme kamatot emelni. Az infláció azonban nem jellemző az országra, sőt 2009-ben még defláció volt Svájcban. Ezért nem lett volna értelme a jegybanki beavatkozásnak.

Most mi határozza meg a svájci frank árfolyamát?

Jelenleg az alpesi országba való rendkivül erõs befektetetési tõkebeáramlás figyelhetõ meg. Az elmúlt 10 évben különböző piacokra, így az Eurózónába kihelyezett tõkének egy része a közös valutaövezet bizonytalanságai miatt visszaáramlik Svájcba. A későbbiekben nem kizárt, hogy újabb befektetési döntések nyomán ez a tőke ismét befektetési lehetőséget keres Svájcon kívül, de véleményem szerint erre az idén még nem lehet számítani.

Más országoknak is félniük kell a svájci frank árfolyamának ingadozásától?

Tudomásom szerint olyan komoly devizahitelezési probléma, melynek társadalmi következményei is lehetnek, egyedül Magyarországon van. Régebben a Balti-országok is szembesültek hasonló gondokkal, ahol még nagyobb arányban fel a devizahiteleket. Ezekben az államokban ugyanakkor a belföldiek elsõsorban nem svájci frankban, hanem euróban adósodtak el, a helyi devizák pedig fixen az euróhoz voltak illetve vannak kötve. Ott a krízis lehetősége abban állt, hogy a fix árfolyamot leértékelése esetén sok euróban eladósodott háztartás és vállalat válhatott volna fizetésképtelenné. Végül ott sikerült ezt elkerülni, de hangsúlyozom, ott a probléma kicsit más volt.

A napokban Japán devizapiaci beavatkozásra adta a fejét. Milyen hatásai lehetnek itthon a távol-keleti ország jegybanki intervenciójának?

Ez elsősorban nem a svájci frankban, hanem a jenben eladósodottak számára jelenthet könnyebbséget. Hazánkban ugyan nem sokan rendelkeznek ilyen devizahitellel, ám ők – a japán jen árfolyama két év alatt közel 70 százalékos emelkedését figyelembe véve – ha lehet, még rosszabbul jártak, mint a svájci frank hitelesek. A mostani intervenció mellett ugyanakkor a jelenlegi árfolyam szintjének megtartásához a japán jegybank részéről feltehetően további beavatkozások is szükségesek.

A héten tette közzé a kormány a devizahiteleseket megmentő tervét. Mennyiben jelenthet ez segítséget a devizában eladósodottak számára?

A kormány ezekkel a tervekkel a pénzügyi rendszert kész tények elé állította, így ezek a cselekvések – pénzügyi konzultáció hiányában – nem nyújtanak hosszú távú megoldást a hazai devizahitelesek problémáira.

Lehet számítani a svájci frank további erősödésére?

Bár nem szeretnék árfolyam-előrejelzéseket adni, de most a kép biztatóbbnak tűnik. A forinton levő felgyorsuló nyomás ugyanis lassulni látszik, így legalábbis átmenetileg erősebb forinttal számolhatunk.