Gulyás Gergely: 2006-tal kapcsolatban az igazság nem középen van

Az albizottság eddig tucatnyi ülésen félszáz embert hallgatott meg, a következő, keddi ülése lehet az utolsó, vagy az utolsó előtti, azután hozzáfognak a jelentés elkészítéséhez, amit október 23-ig szeretnének nyilvánosságra hozni.

"Ha normális közéletet akarunk, akkor a pozitívumokat is el kell ismerni minden oldalon, és az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezúttal Schiffertől Gaudiig, a Helsinki Bizottságtól a TASZSZ-on, a Fideszen és a KDNP-n át a nemzeti jogvédőkig a közélet tisztességes résztvevőinek rendkívül széles összefogása alakult ki a jó ügy mellett" - emelte ki a fideszes politikus, aki a rendszerváltás óta eltelt két évtized egyik legfontosabb eseményének és egyúttal a jogállam csődjének minősítette a történteket.

Gulyás Gergely szerint Nyugat-Európában már sokkal kisebb kormányzati hibák, morális kisiklások is hasonló utcai megmozdulásokhoz vezethetnek. Csakhogy a nagy múltú demokráciákban az e féle események már a kezdet kezdetén teljesen más irányt vesznek, és a politikai vezetés vállalja a felelősséget tetteiért, nem várja meg, amíg a felelősségre vonások elmaradása miatt felbőszült társadalom megpróbálja maga kikényszeríteni a szükséges változásokat.

Az albizottság éppen azért dolgozik, hogy többé a magyar politikában se maradhassanak következmények nélkül a hibák, bűnök.

A politikai felelősség megállapításával kapcsolatban a fideszes politikus elmondta: több olyan esemény zajlott le, amely pusztán rendőrszakmai hibákkal nem magyarázható. Ilyen például az MTV-székház ostroma, illetve átadása, vagy az október 23-ai Fidesz nagygyűlés befejezése után 51 másodperccel elrendelt lovasroham, ám a konkrét bizonyítékok még hiányoznak a politikusok személyes felelősségének megállapításához, a történtek fő felelősei, a szocialisták pedig még a minimális önkritikára sem hajlandóak, nem is vesznek részt az albizottság munkájában.

Gulyás Gergely szerint az SZDSZ hiteltelenné válásában és megsemmisülésében a korrupciós ügyek mellett döntő jelentősége volt annak, hogy egy magát liberálisnak kikiáltó párt képes volt szó nélkül hagyni a szabadságjogok durva megsértését, mi több, egyik prominens képviselője főpolgármesterként kitüntette a rendőri erőszak emblematikus figurájává vált főkapitányt, a párt másik "arca" pedig az ízetlen "révész mártíriuszozással" próbálta bagatellizálni a történtek jelentőségét és gúnyolni az áldozatok sérelmeit.

A fideszes képviselő számára a testület üléseinek egyik legmegrendítőbb szakasza volt amikor fiatal lányok számoltak be arról, hogy teljesen ártatlanul vertek, kínoztak őket a rendőrségen, a bv-intézetekben, és megdöbbentő volt az a "cinizmus és szakbarbárság" is, amellyel az áldozatok sorsához viszonyultak egyes ügyészségi vezetők, akik nyilvánvalóan nincsenek tisztában azzal, hogy hivatásuk gyakorlása során a tévedésnek drámai következményei lehetnek, büntetlen előéletű, rendezett családi körülmények között élő ártatlan fiatalok kerülhetnek tömegesen a börtönbe.

Gulyás Gergely leszögezte azt is, hogy az erőszakos cselekményeket nem szabad forradalomnak beállítani. A súlyos bűncselekmények gyanújával Budaházy György ellen folyó eljárást a fideszes képviselő nem kívánta kommentálni, de emlékeztetett arra, hogy az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését és az MTV-ostromot követő napon, - amikor talán a legélesebb volt a politikai szembenállás a parlamenti pártok között -, a Fidesz a kormánypártokkal együtt szavazta meg az erőszakot elítélő országgyűlési határozatot.

A fideszes politikus elmondta, hogy a bíróságok kérdésében vita alakult ki arról, hogy a hatalmi ágak között milyen típusú érintkezés megengedett, és mi az, ami már beavatkozásnak számít.

Gulyás Gergely szerint egy parlamenti bizottság mondhat véleményt általában a bírósági gyakorlatról vagy az ügyek egy-egy csoportjáról, és ez ugyanúgy lehet jó és szükséges, mint például az, ha tapasztalt bírák mondanak véleményt egy készülő büntető, vagy polgári törvénykönyvi módosításról.

A bizottság sem ügyészségi, sem bírósági vezetők felelősségét nem állapíthatja meg, de még csak nem is vizsgálhatja, ugyanakkor a jelentésben felvetheti, hogy miért nem vizsgálták ezek a szervek maguk a saját tevékenységüket, miért maradhattak hibák következmények nélkül. A Fővárosi Bíróság esetében például az elnök kizárólagos joga a vizsgálat elrendelése. E szabályozás helyessége önmagában is megkérdőjelezhető, de még érthetetlenebb, hogy miért nem élt ezzel a jogával az elnök - mondta Gulyás Gergely.

Hozzátette: a vizsgálati feladatokat ellátó parlamenti bizottságok szabályozása valóban kiforratlan, az viszont vitán felül áll, hogy a testület előtt mindenki köteles megjelenni és tájékoztatást adni. Ezt pontosan tudja a magyar közélet túlnyomó része, hiszen azok is eljöttek, akik tudták hogy kellemetlen kérdéseket kaphatnak.
 
Ezért különösen megdöbbentő, hogy a szocialista frakció nyílt alkotmánysértésre hívott fel, és ennek engedelmeskedve tagadta meg a részvételt Szilvásy György volt titokminiszter, majd pedig Gyurcsány Ferenc is.

A volt miniszterelnök egy alkotmánybírósági határozatból kiragadott félmondatra hivatkozva állította, hogy nem alkotmányos kötelezettsége az albizottság előtti megjelenés, ám a határozat egészének ismeretében az önkéntesség kizárólag a bizottsággal való együttműködés módjára vonatkozhat, például egy bíró esetében, de nem a megjelenésre - mutatott rá a fideszes politikus.