A köztársasági elnök a Magyar Televízióban péntek este elmondott nyilatkozatában úgy fogalmazott, Magyarországon működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát.

Az államfő azt mondta, bizakodással tölti el, hogy egy nehéz pillanatban, amikor komoly dilemma elé került az ország, mindenki azt teszi, amire a megbízatása kötelezi. Nagyon fontosnak nevezte, hogy "ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban".

Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekről nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatásköréből. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek.

Schmitt Pál hangsúlyozta, Magyarország nagy vállalkozásba kezdett ez év tavaszán, nagy változtatásokra szánta el magát, hogy a válságot leküzdve erős és büszke országgá váljon. Olyan országgá, ahol minden magyar embernek van esélye a boldogulásra, és amelyre fölnéznek a világban.

A magyarok nagy közös vállalkozásának sikere azon múlik - tette hozzá -, hogy lesz-e erőnk végigmenni a megkezdett úton, véghez vinni a változtatást.

Nagyon fontos tehát - mutatott rá -, hogy ne bizonytalanodjunk el a nehéz pillanatokban. Ugyanilyen fontos az is - emelte ki -, hogy a változtatásnak mindenkor demokratikus, jogállami keretek között kell történnie. "Erről soha, semmilyen körülmények között nem mondhatunk le" - jelentette ki.
Schmitt Pál azt mondta: az Alkotmánybíróság saját törvényi keretein belül hozta meg a döntését az indokolatlan végkielégítések megadóztatását célzó törvényről, ez a testület joga és kötelessége volt.

Ugyanakkor - folytatta - az Országgyűlés demokratikusan megválasztott képviselőitől sem vitathatja el senki azt a jogot, hogy éljenek a választóktól kapott felhatalmazással, és mandátumukat a választók akaratának érvényesítésére használják. Ez nem csak joga, hanem kötelessége is a választott képviselőknek - fűzte hozzá.
Az államfő úgy látja, hogy a parlamenti képviselők az említett törvénnyel kapcsolatban, a választópolgárok akaratának igyekeznek eleget tenni.

Mindez azt jelenti - emelte ki -, hogy "Magyarországon működik a demokrácia, működnek az egymástól független demokratikus intézmények, és mindegyik teszi a maga dolgát".
Felhívta a figyelmet arra, ha el akarjuk érni közös célunkat, "nem érdemes az új szabályokat a régi szabályok tükrében nézni". Az új szabályokat a közös cél tükrében kell nézni, mindig azt a kérdést érdemes feltenni, hogy a közös cél felé segítenek-e, vagy sem.

Schmitt Pál szerint "mindannyiunk számára fontos tanulság ebben az esetben is, hogy a régi szabályok nehezítik az előrejutást". Ezért bízik abban - zárta nyilatkozatát az államfő -, hogy az új alkotmányban feloldhatók lesznek az új célok és a régi szabályok közötti ellentmondások.
Az MSZP és az LMP frakcióvezetője szerdán jelentette be, hogy közösen fordulnak Schmitt Pálhoz a Fidesz legújabb alkotmánymódosítási javaslata miatt; mint Schiffer András és Mesterházy Attila elmondta, nyílt levélben azt kérik az államfőtől, "vesse latba tekintélyét és emelje fel szavát a jogállamiságot ért támadások ellen".

Schiffer András azt mondta, élnek azzal a köztársasági elnök által a hétfői frakcióvezetői egyeztetéseken felajánlott lehetőséggel, amely szerint ha szükséges a közbenjárása, akkor nyitva áll a kapuja.

Mesterházy Attila úgy fogalmazott: állásfoglalást kérnek Schmitt Páltól arról, hogyan látja a kialakult helyzetet és mit gondol a Lázár János által kedden bejelentett alkotmánymódosítási javaslatról.

A Schmitt Pálnak küldött levelükben a frakcióvezetők felidézték azt is: az államfő korábban annak a véleményének adott hangot, hogy az új alkotmányban nagyobb teret kellene adni a népszavazás intézményének.
A szocialista politikus hangsúlyozta: a parlamenti üléseken sok mindenben nem értenek egyet az LMP-vel, de ez most "pártpolitika felett álló" ügy.