Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége elnökének meghívására október 21-22-én Budapestre látogatott a legnagyobb német ipari érdekképviseleti szervezet, a Bundesverband der Deutschen Industrie (BDI) elnöke. Prof. Dr.-Ing. Hans-Peter Keitel, aki 2009. január óta tölti be a BDI elnöki pozícióját, magyarországi látogatása során a többi között arról tárgyalt az MGYOSZ vezetőségével, hogy a BUSINESSEUROPE – az Európai Unió munkaadói csúcsszervezete – tagjaiként a magyar és a német Szövetségek miként mélyíthetik el szakmai együttműködésüket kölcsönös gazdasági érdekeikre, a nemzeti és európai uniós stabilitás és növekedés elősegítésére alapozva.

A magyar-német gazdasági kapcsolatok és a két szervezet súlyát is jelzi, hogy Cséfalvay Zoltán gazdaságért felelős stratégiai államtitkár, Dorothee Janetzke-Wenzel német nagykövet asszony és Orbán Viktor miniszterelnök is fogadta a BDI és az MGYOSZ elnökét.

Milyen kérdések, megoldandó problémák merültek fel a tárgyalás során?

Nagyon fontos volt az energiadiverzifikáció kérdése: a németek norvég gázt használnak, valamint cseppfolyós állapotban is érkezik hozzájuk gáz, a Közel Keletről. Ugyan orosz gáz is érkezik hozzájuk. Mi ezen a téren gyakorlatilag teljesen ki vagyunk szolgáltatva Oroszországnak.

Az zöld energiáról is szó volt, ami egy nagyon érdekes kérdés. 2020-ra az a cél, hogy húsz százalék legyen a zöld energia aránya az európai unióban. Voltak olyan - véleményem szerint túl aktív - csoportok, akik szerették volna mindezt harminc százalékra emelni, ám a BUSINESSEUROPE felemelte a felvetés ellen a hangját. Mindezzel mi is egyet értettünk, hiszen ellehetetlenítené a fejlődést, ha ilyen gyors ütemben kellene átállni a zöld energiára.

Mivel tudunk eleget tenni ennek a húsz százalékos követelménynek?

Támogatni kell a zöld energia beruházásokat, így a szél, a nap és a föld hőenergiájának a minél nagyobb mértékben történő kiaknázását. Hazánkban a témával kapcsolatban léteznek nagyon érdekes, jó kísérletek, amelyekre szükséges lenne EU támogatást is szerezni.
Nem sokkal Győr után már nálunk is láthatóak a szélkerekek, így lehet látni, hogy Magyarországon is jelen van, fejlődik a zöld energia.

Fontosnak tartottuk a kutatás-fejlesztés innovációnak a kifejezett erőltetését. Nagyon fontos lesz elérnünk, hogy a kutatók hazánkban maradjanak és ne vándoroljanak a szélrózsa minden irányába. Természetesen ezt csak úgy tudjuk elérni, ha megfizetjük ezeket az embereket.

Milyen egyéb energiaforrást tudna hazánk hasznosítani?

Szerencsénk van, mivel a Kárpát-medence alatt egy hihetetlenül nagy kiterjedésű termáltó található, amit már szinte tengernek lehetne nevezni. Ajánlott lenne hazánk ezen adottságát is minél előbb kihasználni oly módon, hogy lefúrunk a szükséges mélységbe, majd az így feltörő forró vizet fűtésre, elektromos energia előállítására tudnánk használni. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a víz jelentős része termál-gyógyvíz. (A kellő kiaknázásának a turizmus látná nagy hasznát – Szerk.)

Hazánknak a termálvíz egy hatalmas nagy kincse, ami hamarosan olyan értékké válik, mint az arab országoknak az olaj.

Az EU célul tűzte ki, hogy az összes tagállam 2020-ig a GDP három százalékát fordítsa a kutatás-fejlesztésre. (K+F)

Jelenleg a GDP egy százaléka alatt költünk a K+F-re, legalább el kellene érnünk a két, két és fél százalékot, ami minőségi különbség. Azt szokták mondani, hogy legnagyobb kincsünk a magyar szürkeállomány, akkor költsünk is rá.

A szakmunkásképzésről is szó volt, hiszen a hazai modell gyakorlatilag megbukott. Ezt a kormány is felismerte, döntött a német duális szakképzési rendszer átvételéről. Ez annyit tesz, hogy a diákok jóval több időt töltenének a szakképzés alatt is a munkahelyeken, alaposabban elsajátítva a tényleges szakmai tudást.

Jelenleg mindez nem így működik, az emberek gyakran ellenzik a változást.

Mindenki a saját családja számára biztosítani szeretné mára, esetleg a holnapi napra az anyagi jólétet, de ki tudja, hogy mi lesz holnapután? Éppen ezért lenne szükséges a mielőbbi változtatások életbeléptetése. Sajnos, nem egyik napról a másikra látszanak meg az események, hanem hossz-hosszú évek alatt, ez különösen érvényes a K+F-re fordított befektetésekre.

Orbán Viktor miniszterelnök úr is meghívta Önöket egy találkozóra.

A legfontosabb téma az volt, hogy hazánk igyekszik négy százalék feletti GDP növekedést elérni 2012-től. Mindezt nagyon nagy örömmel hallgatta Keitel úr, a Német Iparszövetség elnöke.

Mit tudunk tenni, hogy reális legyen a négy százalék?

Lehet, hogy megdöbbentő lesz, de egy dolgot tudunk tenni ennek a célnak a teljesítéséért: dolgoznunk kell. Hazánkban ötvenöt százalék a foglalkoztatottság aránya, ez az EU-ban hatvanöt százalék. Az Unió mindezt kevésnek tartja, ám a két érték között hazánkban egymillió munkahely hiányzik. A kormány felismerte, hogy tíz éven belül meg kell teremteni ezeket a munkahelyeket, ha ez megtörténik, akkor fogjuk elérni az Európai Unió jelenlegi átlagát.

Fontos megjegyeznem, hogy az Egyesült Államokban hetvenöt százalék, a Távol-Keleten nyolcvanöt százalék a foglalkoztatottsági arány. Ebből eredően az elöregedés kérdésére teljesen más választ tudnak adni, mint mi.