Orbán nem vezetője hazánknak

A szocialista politikus szerint ha ezekek a vádak bebizonyosodnak, akkor "politikai értelemben Orbán Viktor többé nem legitim alkotmányos vezetője a hazának".

A volt pártelnök-miniszterelnök a Vértanúk terén néhány ezer ember részvételével tartott kedd délutáni demonstráción úgy fogalmazott: Magyarországnak tolvaj kormánya van, a kormányfő pedig hazudott csalt és lopott.

Gyurcsány Ferenc azt mondta a miniszterelnökről, hogy a ,89-es demokrata most tekintélyuralmi rendszert próbál építeni Nagy Imre, 1989 és 1956 szégyenére. Hozzátette: "ha Nagy Imre élne, akkor megvetné Orbán Viktort, mert (...) gyűlölné látni, hogyan lett 1989 reménységéből 2010 csaló politikusa." Szavai szerint a demokraták is megvetik azt a politikust, aki az alkotmányosság rovására kívánja megvalósítani a programját.

Ocsmánynak nevezte a tervezett alkotmánymódosítást és reményét fejezte ki, az Alkotmánybíróság tesz azért, hogy az alaptörvény szelleme megmaradhasson azután is, ha a betűje már szembekerül ezzel. Gyurcsány Ferenc a következő hónapok legfontosabb ügyének tartja az új alkotmánnyal kapcsolatos népi kezdeményezésüket, és azt kérte a demokratáktól, győzzenek meg minél több embert annak érdekében, hogy a nép mondhassa ki a végső szót az alaptörvényről.

A HírExtra a helyszínen járt

Helyszíni tudósítónk szerint a téren körülbelül tíz ellentüntető - többségében ötven év körüli hölgyek - tartózkodott, akiket ugyanennyi rendőr fogott közre.

A chartás megmozdulásból egyetlen embert vittek ki a rendőrök, aki saját bevallása szerint csak egy nőnek akart segíteni a tömegben. A férfit későbbiekben az ellentűntetők csoportjában lehetett látni.

A demonstárció végén az ellentüntetőket egy húsz-huszonöt főből álló chartás csoport  "mocskos náci" jelzővel illette.

Gyurcsány Ferenc, felesége Dobrev Klára kíséretében hagyta el a helyszínt a parlament irányába. Szemmel láthatóan a volt miniszterelnök mellett nem álltak testőrök.

Komolyabb attrocitások nélkül fejeződött be az esemény.

Az Alkotmánybíróság az utolsó mentsvár

Értékelése szerint Orbán Viktor megcsalja mindazt, amire felesküdött, az elmúlt húsz év és azt megelőző évszázadok összes tisztességes eszményét.

Megjegyezte: minden bizonnyal hibáztak és egy sor dologban tévedtek, de soha nem gondolták, hogy a törvények felett állnak és az alkotmánynak kell hozzájuk idomulni. "Demokratikus mivoltunkban különbek voltunk és vagyunk" - hangoztatta.

Felidézte: négy évvel ezelőtt is sokan voltak a parlamentnél, egy részük azért, hogy elmondják, csalódtak benne, mások pedig azért, hogy romboljanak. Szerinte azoknak, akik a csalódottságukat akarták felé kifejezni, volt ehhez joguk, a kormánynak pedig kötelessége volt őket meghallgatni.

Hozzátette: a tiltakozók másik része viszont azt akarta, hogy nép törvényesen megválasztott vezetését puccsal távolítsák el azok, akik bujtogatták őket. Úgy látja, az akkori ellenzéket a személyes uralom és a bosszúvágy vezérelte ez ügyben.

Kitért arra: tetszetős lehet a kormány azon állítása, mely szerint "a jog semmi, az igazság minden", de szerinte az igazság képlékeny fogalom, sokan érezhetik azt, hogy nekik van igazuk. Ahol csak igazság van és nincs jog, ott mindig csak az erősek igazsága kerül hatalomra. A jog dolga, hogy sokak igazságából, közös igazságot faragjon - vélekedett.

Arról is beszélt: "mély sajnálatukra, közös szégyenükre és alázatos megbotránkozásukra" kiderült, hogy a Sándor-palotában nem a köztársasági elnök, hanem a Fidesz bábja ül, aki nem az ország polgáraihoz, az alkotmányhoz hanem a kenyéradó gazdáihoz hű. Kijelentette: Schmitt Pál ezzel elveszítette a demokraták megbecsülését.

Sólyom Lászlónak - akit a vitáik ellenére szavai szerint respektált - azt rótta fel, hogy nem demokratikus államférfiként viselkedik, hanem egy hete hallgat. Kiemelte: a volt államfőnek már csak egy esélye van arra, hogy a demokraták ne veszítsék el benne a hitüket, ha kiáll az alkotmány védelme érdekében.

Reményét fejezte ki, az utolsó mentsvárként működő Alkotmánybíróság tesz azért, hogy az alaptörvény szelleme megmaradhasson azután is, ha a betűje már szembekerül ezzel.

Kiemelte: a kérdés az, a köztársaság meg tudja-e őrizni önmagát. Ehhez képest érdektelennek tartja, hogy a demokratákat belül mennyi vita osztja meg, mennyi vita van az MSZP és az LMP között. Úgy vélekedett: nem ahhoz kell tehetség, hogy valakit kiátkozzanak egy közösségből, hanem ahhoz kell erő és politikai bölcsesség, hogy összefogják a demokraták széles táborát, hiszen ugyanazt akarják.

A szocialista politikus ezzel összefüggésben azt MSZP-ről azt mondta: ha a párt a demokraták vezető ereje akar maradni, akkor nem azt keresi, hogy a meglévő baloldaliak milyen pontokon térnek el egymástól, hanem még nagyobb közös tábor építésén dolgozik, mert csak közösen tudnak nyerni úgy, hogy a végén a köztársaság győzzön.

Gyurcsány Ferenc a következő hónapok legfontosabb ügyének tartja az új alkotmánnyal kapcsolatos népi kezdeményezésüket, és azt kérte a demokratáktól, győzzenek meg minél több embert annak érdekében, hogy a nép mondhassa ki a végső szót az alaptörvényről.