Sokkal jobb volt a válság előtt az IT szakmában dolgozni, mint most, de még mindig nem olyan rossza a helyzet – lényegében ez derül ki a Budapesti Corvinus Egyetem és az IFUA Horváth & Partners közös – vigyázat, az átlagember számára egészen riasztó idegennyelvű kifejezés következik – IT benchmarking kutatásából.

Kevesebb pénz jut az informatikára

„Noha az árbevétel-arányos informatikai kiadások tekintetében az elmúlt időszakban nem mértünk csökkenést, ez így is azt jelenti, hogy sok helyen kevesebb pénz jutott informatikára. A nemzetközi trendekkel összhangban Magyarországon is tudatosabbá váltak az IT költések. A vállalatok és közintézmények informatikai felhasználói egyre inkább tudni szeretnék, hogy milyen IT szolgáltatásokat, milyen rendelkezésre állással, milyen biztonsági szinten, és milyen költséggel vehetnek igénybe” – kaptunk egy viszonylag átfogó képet Drótos Györgytől, a Corvinus Egyetem docensétől.

Egy kis infós matek

Ezt a tudatosságot támasztják alá a számok is: a vizsgált szervezetek két harmada ma már belső vagy külső informatikai szolgáltatóval kötött Szolgáltatási Szint Megállapodás (Service Level Agreement – SLA) alapján szervezi meg saját informatikai ellátását.


Hogy milyen gondokkal kell szembenézniük ezeknek a cégeknek? A szervezetek közel fele pénzügyileg szankcionálja, ha az SLA elvárások nem teljesülnek. A kutatásból kitűnik, ugyan a megkérdezett vállalatok 21 százalékánál nincs részletes SLA, a megrendelés itt is rögzített szolgáltatáskatalógus alapján történik.

Keresik a megtakarításokat

Érdekes, mi több meghökkentő részletek derültek ki a kutatásból az IT költségvetésen belüli hangsúlyáthelyeződések terén is.

„A nem nélkülözhetetlen fejlesztések leállítását követően a vállalatok most az üzemeltetési kiadások területén keresik a megtakarítási lehetőségeket. Rövidtávon csábító lépés lehet a szolgáltatási szintek százalékos csökkentése, de a közép és hosszú távú következmények gyakran túl negatívak; esetenként például felhasználói frusztrációt, vagy hatékonyságvesztést okozhatnak. A valódi megoldást ezzel szemben inkább a korábban kötött szolgáltatási szerződések teljes újratárgyalása jelentheti, mert csak ez biztosítja a válság következtében megváltozott megrendelő szervezetek technikailag optimális, és esetleg olcsóbb kiszolgálását is” – mondta Drótos.

Az én rendszergazdám, a te rendszergazdád

A felmérésből kiderül, hogy az IT szakmán belül bizony rengeteg ki nem használt erőforrás van még. Szeben mondva: komoly hatékonyságnövelési potenciált rejt magában. Csak egy példa a sok közül: amíg a legjobb nemzetközi gyakorlat szerint egy üzemeltető munkatársra nagyjából száz-százhúsz munkaállomás jut, addig Magyarországon mindössze ötvennégy.

„A magas üzemeltetői létszám számos okra vezethető vissza. Hazánkban például az IT szervezetben dolgozó munkatársak egy része az üzemeltetésen kívül fejlesztési projektekben is részt vesz, így csak részben tud üzemeltetési feladatokat ellátni. De legalább ilyen erős befolyásoló tényező a heterogén, gyakran elavult informatikai infrastruktúra, amely nem teszi lehetővé az üzemeltetési és karbantartási munkálatok összehangolt, sztenderdizált elvégzését” – tette hozzá mindehhez Drótos.