Kisebbségi szemszögből hogyan értékeli a kormány eddigi tevékenységét?

A Magyar Köztársaságnak kétharmados legitim választott kormánya és miniszterelnöke van. Ezért a teljes felelősség is a jelenlegi kormányé a cigányok helyzetének megoldásában is. Itthon és Európában most már nem lehet arra hivatkozni, hogy a kétharmados kormány megoldaná a cigánykérdést, de az ellenzék elgáncsolja.

Minden minőségi fejlődést, gazdasági és társadalmi elmozdulást, lemaradást meglehet vele gyorsítani, tenni, amit a haza és Európa elvár. Legyen ez szociális, gazdasági, kulturális vagy politikai megoldás, de egy biztos, ez a kormány már nem folytathatja a régi lemezt, ezért neki kell befejezni a hazai cigányokkal szembeni bújócskát.

Nincs hazai és európai romastratégia a cigányértelmiség előtt. Úgy nehéz lesz a Nemzeti Együttműködés, ha csak az egyik nemzeti, a másik meg feltétel nélkül működjön együtt. A Fidesz kormány körbebástyázta magát és az országot rendpárti törvényekkel. Ezt már lehet bírálni, értékelni, mint kormányprogramot. Ez elsősorban a cigányokat érinti, például a háromcsapásos törvény.

A kétharmados parlamenti többség alkalmas mindenre vagy/és semmire De ugyanakkor a túlzott parlamenti erő minden eddigi jónak az elrontója is lehet. Ez a fajta többség itthon veszélyes lehet, mert társadalmi és politikai békétlenséget okozhat, ezáltal Európában csak gyenge kisebbség lesz a hazai érdekek megjelenítésében.

A hazai kisebbségek számára lehetővé kell tenni a parlamentbe való bejutást és érdekképviselet biztosítását. Egy választókörzetet kell kialakítani a cigányoknak, mint az európai képviselő választásnál is alkalmaznak. A mindenkori kormány kisebbségbarát és a cigány látszatszövetség fenntartása már kevés, mint politikai megoldás.

A kormánynak sürgősen cselekednie kell a cigányügyek területén, ha nem akarja, hogy 2013 után – addig lehet ugyanis az EU-s forrásokat lehívni – összeomoljon a gazdaság, a munkaerőpiac, a foglalkoztatás, a szociális és nyugdíjrendszer.

Rövid időn belül adófizetőkké kell tenni a magyarországi cigányokat, ami azt jelenti, hogy közel 250 ezer új roma munkahelyet kell teremtenie a kormánynak.

Ez nemcsak cigánykérdés, hanem társadalmi-gazdasági sorsfordító kérdés és megoldás a jövőre nézve.

Milyen intézkedéseket várna a kormánytól?

Először is a mindenkori kormánynak nem szabad színvaknak lennie, tudomásul kell vennie, hogy Magyarországon – a statisztikákkal szemben – több mint egymillió cigány ember él. A cigányügy nemcsak szociális probléma, hanem gazdasági és etnikai veszélyforrás is. Ha ezt más szemmel akarom nézni, akkor azt is hozzátehetem, hogy nemzetpolitikai és biztonsági kérdés is.

Társadalmi párbeszédet a cigányértelmiséggel! Hat komoly és gyors kormánydöntés szükséges, amely elősegíti, hogy gazdasági alapokra helyezzük a cigányügyek megoldását. Ezt hívják kormányzati akaratnak.

Ez az akarat a kormánynak egy fillérjébe sem kerül, legfeljebb hat kormányülésébe. Információink szerint a programjavaslatunk még csak irodai kézbesítőig sem ért el, amiből az feltételezhető, hogy a kormányt semmilyen megoldás nem érdekli. Még ingyen sem. Reméljük csak belső kormányzati kommunikációs zavarról és hibáról van szó és nem többről.

Magánerőből létrehozzuk a Nemzeti Roma Program és Pénzügyi Alapkezelő Zrt.-t. Ehhez keresünk most gazdasági és pénzügyi befektetőket, számlavezető bankot és biztosítótársaságot - mivel egymilliárd törzstőkével és 25 milliárd zárttőkével szeretnék működtetni. Ez pedig társadalmi felelősségvállalás és társadalmi akarat.

Az NRPPA Zrt. több lépcsőre épülő gazdasági vállalkozás, amelyben első alkalommal a hazai cigány vállalkozók is részt vesznek saját vagyonukkal. A Zrt kormányzati feladatokat vállal át, mivel fel kell ismerni a nagytőkének és a cigányságnak azt, hogy neki kell elsőként kimozdulni, ha a mínuszról legalább a holtpontra szeretne eljutni annak érdekében, hogy a munkaerőpiacon megoldások és ne stagnálások legyenek.

Egyik kormány sem fogja önként és dalolva, sőt hazai források nélkül a cigányügyeket saját magától megoldani. Legfőképpen megfogalmazni a cigányok nevében mire is van szükségük és mit szeretnének. Ebben várnák a kormány párbeszédét és az erkölcsi támogatását.

Milyen cél vezérelte, amikor megalapította a C-PRESS Média Alapítványt és Hírügynökséget?

Azt láttam az országban, hogy a romamédia nem működik, vagyis ami van, az pártokat, politikai erőket szolgál ki, és a romák nem jutnak hozzá azokhoz a kurrens gazdasági, közéleti és politikai hírekhez, amelyek szükségesek ahhoz, hogy élni tudjanak a lehetőségeikkel. Ennek hiányát részben felszámoltuk és úgy látszik, hogy nagyon sikeresen, hiszen decemberben leszünk ötévesek.

Nagyon sokan olvassák és látogatják nap mint nap weboldalunkat. Fő gondolatunk mindig az, hogy kendőzetlenül, tabuk nélkül írunk és beszélünk a cigányügyekről annak érdekében, hogy történelmi-kulturális és politikai lenyomatot hagyjunk az utókor számára, hogy ma a cigányok és nem cigányok hogyan gondolkoznak, miről beszélnek és cselekednek.

Véleményformálók és aktív részesei lettek a cigányok és nem cigányok az oldalon, mivel azonnal tudják kommentálni a megjelent híreket és eseményeket – ez egy új kommunikációs lehetőség és megszólalás számukra. Élnek is vele.

Aki ismer, az tudja, hogy nálam a cigányügyben nincs bocsánat vagy hibák elnézése, ezért írásaimban sokat bírálom a regnáló cigányvezetést, ha kell, a pártokat és a mindenkori kormányt is. Nem is támogatnak semmiben, bármennyi szépet is hoztunk létre. Ilyen például az, hogy 2008-ban civil támogatással és magánpénzből sikerült létrehozni, felújítani és üzemeltetni a C-PRESS Oktatási, Kulturális, Művészeti és Média Központot.

Mit fogalmazna meg a roma lakosság legfőbb problémáinak? Ön szerint hogyan lehetne kezelni ezeket?

A munkanélküliség a legnagyobb és égető probléma, majd ezt követi az oktatás, a képzés és az átképzés hiánya. A régi, berögzött sztereotípiákat el kell felejteni, miszerint ősi, cigány foglalkozások – mint például a kosárfonás, vályogverés, teknővájás – újraélesztése lenne a megoldás.

Modern, európai és piacképes szakmákban kell gondolkozni, amely megállja a helyét, versenyhelyzetet és minőségi terméket teremt itthon és Európában. A piacképes szakmák mellett, idegen nyelvet kell tanulni, és ennek a tudásnak a birtokában az európai ötszázmilliós felvevőpiacon meg kell találnunk helyünket, szerepünket és lehetőségeinket.

Majd a nyereséget itthon visszafordítani. Nemcsak a magyarországi piacban és lehetőségekben kell megoldásokat keresni. Új és modern szóhasználatot kell bevezetni és elfogadni – ami a kulturális autonómia mellett ugyanolyan értékes és fontos szerepet kell, hogy kapjon –, ez pedig a gazdasági autonómia.

Milyen formában segített a vörösiszap károsultjainak a roma lakosság?

A katasztrófa idején senki nem nézte és nem is nézi, amikor segít a másik emberen, hogy ki milyen bőrszínű, milyen vallású, és milyen kisebbséghez tartozik. A vörösiszap-katasztrófa nem személyválogató, és a rasszjegyeket sem ismeri fel. Attól függetlenül mind a kettő az országra katasztrófa, amit csak közösen, magyar állampolgárok tudunk megoldani és elhárítani.

A vörösiszap-katasztrófa bebizonyította, hogy a segítségnyújtásban az emberek félreteszik nézeteiket, politikai meggyőződésüket, és esetleg kisebbségellenes attitűdjeiket is. A nemzeti összefogás ebben az értelemben működik, és működnie is kell, legyen az cigány, magyar vagy bármelyik nációhoz tartozó honfitársunk.

De azt is hozzá kell tenni, hogy a magyarországi cigányok ezrei vannak naponta ebben a helyzetbe. Nincs lakásuk, vagyonuk, jövőképük és önálló lehetőségük a kitörésre. A magyar és külföldi emberek összefogtak és önzetlenül segítettek az iszap károsultaknak, sőt még a miniszterelnök úr is felhívással fordult a társadalomhoz, hogy segítsenek.

Sokkal jobb ma gyorsan és csendben segíteni, mint elutasítani, majd eltaposni!
Hiszem, hogy eljön majd az az idő, mikor más megoldandó feladatunkra is közösen leszünk büszkék.

Mit gondol a „cigánybűnözés” fogalmáról?

Ez a szó szélsőséges politikai megfogalmazás lett és az etnikai feszültség alapja is, ezért elfogadhatatlan és visszautasítandó. Bűnelkövetők vannak, akiknek nevük, személyi igazolványszámuk, lakcímük és állampolgárságuk is van.

Ezt már több helyen, több fórumon és médiumban is kifejtettem, hogy egy adott kisebbséget kollektíven a bűnösség elve alapján nem szabad megbélyegezni és felelősségre vonni. (Ebből egyébként a magyarságnak is kijutott: például Benes-dekrétum.) A szélsőséges, nacionalista politikai erők zsebelik be ennek hasznát, és kapnak médiafigyelmet, mint politikai celebek.

A tudatlan, munkanélküli, elkeseredett emberek hajlamosak arra, hogy a saját balsorsukért valakit okoljanak, vagy felelőssé tegyenek, ne adj'Isten, még erőszakhoz is folyamodnak, mint ahogy az a magyar történelemben már többször előfordult.

Orbán Viktor miniszterelnök úr és Pintér Sándor belügyminiszter úr is megmondta (ők ma politika etalonjai), hogy nincs cigánybűnözés, csak elkövetők.

Folytatása következik.