Ez a társaság hajtja végre a szükséges intézkedéseket a technikai-gazdasági számítások elvégzése során a beruházásról szóló döntés elfogadásáig. Ha a beruházás mellett döntenek, tulajdonosként e vegyesvállalat építi meg és működteti a gázvezeték bulgáriai szakaszát. Vlagyimir Putyin szombaton tett rövid, mindössze ötórás munkalátogatást Szófiában, ahol bolgár kollégájával, Bojko Boriszovval energetikai kérdésekről tárgyalt.

A megbeszélés után Alekszej Miller, a Gazprom és Maja Hrisztov, a Bolgár Energetikai Holding vezérigazgatója írta alá az alapítói szerződést és a részvényesi megállapodást, amelynek értelmében 50-50 százalékos tulajdoni hányaddal létrehozzák a projekttársaságot.

Bulgária és Oroszország még 2007 júniusában állapodott meg abban, hogy Bulgária is csatlakozik a Dél Áramlathoz. A gázvezeték megépítésében való együttműködésről szóló megállapodásra 2008. január 18-án került aláírás és pecsét.

A Déli Áramlat földgázvezeték a Gazprom és az olasz ENI energetikai konszern közös projektje, amely orosz - és lehetőség szerint közép-ázsiai - földgázt juttatna Európába a Fekete-tenger alatt húzódó vezetéken. A csőkígyó a Krasznodari területen lévő Beregovaja kompresszorállomástól indulna, és Ukrajnát elkerülve Görögországon, illetve a Balkánon és Magyarországon át jutna el Dél- és Észak-Olaszországba.

A tervek szerint 2015. december 31-től üzemelő gázvezeték fokozatosan egyre több földgázt juttatna Európába, maximális kapacitása 63 milliárd köbméter lenne évenként. A projekt összköltségét jelenleg 8,6 milliárd euróra becsülik. A vezeték szárazföldi részének felépítésében és működtetésében Bulgária mellett részt venne Szerbia, Magyarország, Görögország, Szlovénia, Horvátország és Ausztria.

(A Déli Áramlat magyarországi projekttársaságának, a Déli Áramlat Magyarország Zrt.-nek 2010. január végén írták alá az alapítói szerződését a Gazprom és a Magyar Fejlesztési Bank képviselői.)