250 éve, 1760. november 23-án született Francois-Noe:l Babeuf francia forradalmár, az egyenlők összeesküvésének vezetője, "az első kommunista".
2010. november 21. vasárnap 16:43 - HírExtra
Apja elszegényedett katonatiszt volt, ő maga nehéz körülmények között nőtt fel, túl sok iskolát nem végzett. Kezdetben úrbéri ellenőrként dolgozott szülőföldjén, azaz a kollektív jogok hagyományát őrző pikárdiai parasztság ellen kellett a földesurak jogait bizonyító, elfeledett jogszabályokat előásnia. A rendszer igazságtalanságait felismerve felvetette a földosztás gondolatát, majd eljutott a kollektív gazdaságok szervezéséig.
Az 1780-as évektől cikkekben, levelekben fejtette ki nézeteit, 1789-ben le is tartóztatták, mert az adózás megtagadására szólított fel, de 1790-ben felmentették. Lapjában agrárreformot, földosztást, a földjáradékok felszámolását követelte, továbbá a valódi egyenlőséget. Babeuf ez utóbbin nem a törvény előtti egyenlőséget értette, hanem a vagyon egyenlőségét, azaz a tulajdon megszüntetését; a római államférfihoz hasonló földreformot tervezve vette fel a Gracchus nevet. 1791-től különböző tisztségekre választották meg, de radikális nézetei miatt mindegyikről rövid időn belül le kellett mondania. Közigazgatási pályája végül egy (igaz, jó szándékú) közokirat-hamisítás miatt ért véget. Az ítélet elől Párizsba szökött, s a városháza élelmezési osztályán dolgozott.
Végül mégis börtönbe került, amit akár szerencsének is felfoghatott, hiszen így túlélte a jakobinus terrort. 1794 nyarán, néhány nappal Robespierre bukása előtt szabadult, s ott folytatta, ahol abbahagyta, csak most már a jakobinusok helyett a Direktóriumot támadta. Írásai miatt több ízben lecsukták, s a rácsok mögött dolgozta ki kommunisztikus elméletét. A fogyasztási kommunizmus felszámolta volna a magántulajdont, a pénzt és a kereskedelmet, a jó minőségű létfenntartáshoz szükséges dolgokat mindenki egy közös raktárból kapta volna meg.
Kiáltványának megjelenése után ismét le akarták tartóztatni, ezért illegalitásba vonult és titkos társaságot szervezett. Az egyenlők összeesküvésének célja a Direktórium megbuktatása, az 1793-as alkotmány helyreállítása, a Babeuf szerint elkerülhetetlenül kirobbanó felkelés elősegítése volt. A rendőrség gyorsan nyomukra akadt, s 1796. május 10-én letartóztatta az összeesküvés vezérkarát. Babeuf híveinek egy csoportja augusztus végén megkísérelte kiszabadításukat, de ezt a hatóságok könnyen meghiúsították. Az 1797 elején megkezdődött perben a halálosan megfenyegetett bírák viszonylag enyhe büntetést hoztak, amiben közrejátszott a Direktórium félelme is a royalisták erősödésétől. 1797. május 26-án Babeuf-öt és az összeesküvés katonai vezetőjét, Darthét halálra ítélték, hat embert pedig deportálásra. Babeuf és Darthe ezután öngyilkosságot kísérelt meg, de csak azt érték el, hogy másnap sebesülten küldték őket a nyaktiló alá.
Franciaországban lényegében ezzel zárult a forradalmi hullám, hamarosan Napóleon uralma következett. Az összeesküvés történetét a deportálásra ítélt Philippe Buonarroti írta meg, az ő közvetítésével terjedt el a babeufizmus, amelyet a kommunizmus szellemi elődjének tartanak.
