Ki gyártja a közszolgálati hírműsorokat?

"A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait" - rögzíti az Országgyűlés honlapján elérhető, az indoklással együtt 174 oldalas, 228 paragrafusból álló dokumentum.

A javaslat indoklása szerint ez nem jár együtt a hírműsorok műsoridejének csökkentésével, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a rendelkezésre álló kapacitások hatékonyabb kihasználásával tudósítson a közmédia egy-egy közéleti eseményről.

A fideszes politikusok - Cser-Palkovics András, Rogán Antal és Menczer Erzsébet - javaslata hatályon kívül helyezné a nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi törvényt, és a most beterjesztett indítványban mondaná ki a nemzeti hírügynökség különleges feladatait.

Ennek értelmében a Magyar Távirati Iroda a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat; biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez; közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában.

Rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza; rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól.

Rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt; rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről; választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról; rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez; gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről.

A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében az ország minden megyéjére és a fővárosra, valamint a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő, az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi tudósítói hálózatot működtet.

Az előterjesztés lefekteti a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elveit. Eszerint a közszolgálati médiaszolgáltatás az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek, rendszere biztosítja az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását, működésének biztosítása elsősorban a Magyar Köztársaságban élők közös áldozatvállalásával, állami finanszírozás mellett történik, tevékenysége nem irányulhat elsősorban nyereségszerzésre.

Az indítvány a közszolgálati médiaszolgáltatás céljai között említi a nemzeti, a közösségi, az európai identitás, a kultúra és a magyar nyelv ápolását és gazdagítását, a nemzeti összetartozás és a társadalmi integráció elősegítését, megerősítése, a házasság intézményének és a család értékének tiszteletben tartását, a fogyatékkal élőknek a médiaszolgáltatásokkal szemben támasztott sajátos igényeinek kielégítése, a határon túli magyarok anyaországgal való szellemi kapcsolattartásának lehetővé tételét.

A közszolgálati médiaszolgáltatók finanszírozására rendelkezésére álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a héttagú Közszolgálati Költségvetési Tanács dönt, amely minden év szeptember 30-ig határoz a következő évben a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszámaira, közszolgálati feladatainak ellátására rendelkezésre álló források elosztásáról.

A közszolgálati médiaszolgáltató — közszolgálati céljainak elősegítése érdekében — vállalkozási tevékenységet végezhet. Nyereségét kizárólag a közszolgálati médiaszolgáltatás végzésére vagy fejlesztésére használhatja fel. A közszolgálati médiaszolgáltatónak nem lehet részesedése más médiaszolgáltatóban, alapítványt nem hozhat létre.

A közszolgálati médiaszolgáltató szerződéseiről külön nyilvántartást vezet. A nyilvántartásban naprakészen fel kell tüntetni a szerződő fél cégszerű azonosításához szükséges adatokat, valamint a szerződő felek által teljesítendő szolgáltatást és ellenszolgáltatást - áll a törvényjavaslatban.

A közszolgálati médiaszolgáltatók mentesülnek a társasági adó megfizetése alól és személyes illetékmentességet élveznek.

A közszolgálati médiaszolgáltatók gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
A javaslat kitér arra is, hogy a Médiatanács Köszolgálati Kódexet fogad el, amely a közszolgálati médiumok számára iránymutatást ad a médiaszolgáltatás megfelelő működési elveire vonatkozóan. A kódex megalkotásához és módosításához a Médiatanács mellett működő Médiatudományi Intézet nyújt szakmai támogatást.