A koncepció bevezetőjében az olvasható: az 1999-ben megalkotott katasztrófavédelmi törvény hatályba lépése óta nőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti és ökológiai katasztrófák száma, és az elmúlt években többször adódtak olyan problémák, amelyek egyszerre különböző fajtájú és szintű beavatkozásokat igényeltek. Emiatt indokolt a katasztrófavédelmi rendszer korrekciója az állam szerepvállalásának növelésével.

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni hatékonyabb védekezés érdekében a koncepció szerint indokolt a hatósági jogosítványokat az alsó küszöbérték felét elérő veszélyes anyaggal dolgozó ipari üzemekre is kiterjeszteni. (Az alsó küszöbérték a veszélyes anyagok jogszabályban meghatározott mennyisége).

A veszélyes ipari üzemek feletti felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükségesnek tartják a kisebb súlyú jogsértéseket szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetését, e szabálytalanságok száma évente megközelíti a százat.

A veszélyes anyagok közúti szállításával kapcsolatban a koncepcióban az áll, hogy ezt jelenleg négy szervezet - rendőrség, vám- és pénzügyőrség, közlekedési hatóság, katasztrófavédelem - végzi, az egységes eljárási rend kialakítása érdekében azt javasolják, az ADR-ellenőrzéseket a jövőben belföldön kizárólag a katasztrófavédelem, míg az EU külső határain és a vámudvarokon a vámhatóság hajtsa végre.

A dokumentum szerint az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparfelügyeleti hatóságot kellene létrehozni, amely a veszélyes üzemek teljes "életciklusát" felügyelné a tervezéstől a beruházás megvalósításán keresztül az üzem felszámolásáig, az üzem volt területének rekultivációjáig.

A lakosság védelmével összefüggésben a koncepció azt tartalmazza: miközben a veszteségek jelentősen csökkenthetőek, ha a lakosság kellően tájékozott a katasztrófák megelőzésében, veszélyhelyzetekben pedig megfelelően viselkedik, a jelenlegi rendszerben "nem biztosított sem a civil lakosság, a tanulók, a pedagógusok, sem a közigazgatási vezetők felkészülésének folyamatossága". Ezért érdekeltté tennék a pedagógusokat a katasztrófavédelmi továbbképzés elvégzésében. Hiányolják a XXI. századi riasztási rendszer kialakítására és működtetésére vonatkozó szabályozást, amelyben előtérbe kell helyezni a mobiltelefon-hálózatra épülő riasztási rendszer alkalmazását.

A veszélyeztetett terület elhagyásával kapcsolatban azt írták, a katasztrófavédelmi hatóságnak jogosultságot kell adni arra, hogy határozattal kötelezhesse a lakosságot lakóhelyének elhagyására.

A koncepció szól arról is, hogy ki kell alakítani az állami-önkormányzati tartalékszállás rendszerét, ezeket katasztrófahelyzetekben lehetne igénybe venni. Indokolt kialakítani a helyi önkormányzatok védelmi igazgatási feladatainak támogatására a képzett védelmi referensek rendszerét, a referensek képzése 12 ezer embert érintene.

A koncepció szerint indokolt - a katasztrófa sújtotta lakóingatlanokban élők elemi lakhatási feltételeinek biztosítása, illetve a káreseményt megelőző állapotok visszaállítása érdekében - a kártalanítást-kármegelőzést szolgáló, komplex pénzügyi rendszer létrehozása.

"A rendszer egyik elemeként megfontolandó (...) a kötelező ingatlanbiztosítás bevezetése az elháríthatatlan természeti katasztrófák bekövetkezése elleni védekezés érdekében. A biztosítás a lakosság öngondoskodásának elősegítése érdekében a beépített lakóingatlanokra terjedne ki és kötelező lenne" - olvasható a dokumentumban.

Kitérnek a polgári védelem szerepének erősítésére, és azt javasolják, hogy a polgári védelmi kötelezettség életkori határát terjesszék ki az öregségi nyugdíjkorhatárig. Indokoltnak nevezik a katasztrófa sújtotta területen tartózkodók alapvető magatartási formáit tartalmazó polgári védelmi szabályzat létrehozását is.

Szükségesnek tartják a büntetőjogi szankciót kiterjeszteni a veszélyhelyzet, valamint a rendkívüli állapot időszakára, és ebben az időszakban az egyéb polgári védelmi kötelezettség teljesítésével kapcsolatos mulasztásra is.

Mint írták, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy az önkéntes mentőszervezetek megfelelő szakmai irányítással és a működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokkal részt vehessenek a hazai védekezésben és a nemzetközi segítségnyújtásokban.
Szükségesnek látják a jelenleg önkormányzati kezelésben lévő, csaknem 50 ezer kilométer hosszúságú külterületi vízelvezető-hálózat állami tulajdonba vételét és a vízitársulatok kezelésébe adását.

Bevezetnék a veszélyhelyzetet megelőző időszak jogintézményét, amelyben az OKF főigazgatója dönthetne a szükséges megelőző intézkedésekről.

A javaslat szerint a nagyvízi meder területén a továbbiakban épületet nem lehet elhelyezni, a korábban engedélyezett, ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnek pedig érvényes felelősségbiztosítással kell rendelkezniük. Indokoltnak nevezték a katasztrófavédelmi ügyeleti, informatikai rendszerek fejlesztését is.

Létrehoznának egy katasztrófavédelmi célelőirányzatot is, az azonnali beavatkozásokat igénylő katasztrófahelyzetek megoldására, ebből finanszíroznák például a szakszerű és hatékony beavatkozáshoz hiányzó anyagi-technikai feltételek pótlását.

A koncepció szerint a tűzvédelem állami irányítás alá kerülne, ezzel lehetőség nyílna arra, hogy "egy helyi érdekektől mentes, megfelelő szintű irányítással bíró rendszer" alakuljon ki, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményez.