Elfogadták Gál Kinga előterjesztését

A jelentés célja, hogy az alapjogok védelmével foglalkozó uniós mechanizmusokat és eljárásokat átláthatóvá és hatékonyabbá tegye, ezáltal új alapokra helyezve az európai alapjogi rendszer működését. Ezek a mechanizmusok és eljárások részben már korábban is léteztek, részben a tavaly decemberben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés nyomán születtek.

Az Európai Unióban 2009 decembere óta jogi erővel bír az úgynevezett alapjogi charta. Az EU emellett hamarosan csatlakozik az Európa Tanács égisze alatt kidolgozott európai emberi jogi egyezményhez, aminek nyomán a strasbourgi székhelyű emberi jogi bíróság hatásköre tovább bővül.

Miközben az EU egyre inkább az értékek és elvek közösségének kíván látszani, az intézmények elbeszélnek egymás mellett a polgárok alapvető jogainak védelme és az alapelvek tekintetében - állapítja meg a Gál Kinga által készített dokumentum. A képviselő szerint a párhuzamosságok felszámolásával értelmet kell adni a munkának, hogy az egyes intézmények ne csak beszéljenek, hanem reagáljanak és reflektáljanak egymásra, építsenek egymás munkájára az emberi jogok védelme területén.

Az EU nemrég létrehozott, bécsi székhelyű alapjogi ügynökségének szerepével kapcsolatban a dokumentum megjegyzi: a jövőben szükség lehet az ügynökség mandátumának felülvizsgálatára, hogy az intézmény válaszolni tudjon azokra az új kihívásokra, amelyek az alapjogi charta nyomán bukkannak fel.

Fontos, hogy az Európai Bizottság, mint az uniós jogszabályok őre, ne engedjen jogsértéseket az alapvető emberi jogok területén sem az uniós intézményeknek, de a tagállamoknak sem - hangsúlyozza előterjesztésében Gál Kinga.

A dokumentum felhívja a figyelmet azokra a területekre, ahol gyors lépések és közép-, illetve hosszú távú stratégiák egyaránt szükségesek - ilyen például a romaintegráció, a gyerekszegénység vagy a kisebbségi közösségek nyelvhasználata. Gál Kinga előterjesztéséről az Európai Parlament a decemberi plenáris ülésen fog szavazni.