A nagy Wikileaks leleplezés - összefoglaló

Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írják le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak. Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz. Hamid Karzai afgán elnököt például "gyenge személyiségnek" írják le, akit "paranoia" és összeesküvés-elméletek" irányítanak.

Recep Tayyip Erdogan török kormányfőt szkeptikusnak tartják, míg a kenyai kormányról a vele kapcsolatos sürgönyök szinte minden sora megvetést tükröz. Silvio Berlusconi olasz kormányfőről az amerikai külügyminisztérium azt akarta kideríteni, hogy vajon tényleg folytat-e privát üzletet orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal. Dmitrij Medvegyev orosz elnököt haloványnak, tétovának minősítik, Nicolas Sarkozy francia elnökről pedig azt tartják, hogy "meztelen a király". Nem jár jobban Angela Merkel német kancellár sem, aki "ritkán kreatív" és nem szívesen merészkedik kockázatos területre. Guido Westerwelle német külügyminiszter viszont agresszív", míg a CSU vezetője, Horst Seehofer "kiszámíthatatlan".

A Der Spiegel szerint a dokumentumok 90 százaléka 2005 előtt született, csupán hat százaléka titkos, míg 40 százaléka bizalmas. A legtöbb anyag az Egyesült Államok ankarai és bagdadi nagykövetségéről származik. A hírmagazin eredetileg vasárnap 22:30-kor akarta közzétenni értesüléseit. Egyes német pályaudvarokon azonban már meg lehetett vásárolni a hetilapot, amelynek címoldala így szól: "Leleplezve - miként látja Amerika a világot".

A brit Guardian napilap szintén részleteket közöl a Wikileaks anyagokból, a honlapjára vasárnap este feltett anyagokból az derül ki, hogy Washington megpróbált kémkedni az ENSZ vezetői után, amelyről a Der Spiegel azt írja, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszter adta diplomatáinak a feladatot, hogy kifürkésszék más országok ENSZ diplomatáit. Más dokumentum pedig arról tanúskodik, hogy az Egyesült Államok egy Iránnal szembeni háború esetére igyekezett néhány arab ország bevonásával egy "arab szövetséget" összekovácsolni Irán ellen.

A New York Times által idézett dokumentumokból az derül ki, hogy Robert Gates védelmi miniszter szerint az Irán elleni csapás csak elodázná egy-három évvel Teherán atomfegyver készítésére irányuló programját. Más iratok szerint a terrorista csoportok, mint az al-Kaida fő finanszirozói szaúd-arábiaiak. Fény derül arra is, hogy a kínai kormány mérlegelte, hogy összhangolt számítógépes szabotázst hajtson végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen.

A The Guardian vezető baloldali brit lap - a WikiLeaks nemzetközi médiapartnereinek egyike - a vasárnap este kiszivárogtatott több százezer újabb amerikai dokumentum közül kiemelte, hogy Abdullah szaúd-arábiai uralkodó többször is felszólította az amerikai kormányt Irán megtámadására, az iráni nukleáris fejlesztési program felszámolása végett. A lap internetes oldalán ismertetett kivonatok szerint jordániai és bahreini kormányilletékesek is annak a véleményüknek adtak hangot, hogy az iráni atomprogramot "bármi áron, ha kell, katonai eszközökkel is, de meg kell állítani".