A székesfehérvári MSZP szervezete aggódik

Márton Roland az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében úgy fogalmazott, hogy 2008 márciusában az önkormányzat "a terület tulajdonosának kérésére módosította a szabályozási tervet, s alkalmassá tette a területet arra, hogy a tulajdonos által körvonalazott nagyszabású fejlesztések megvalósulhassanak Székesfehérváron".

Az általa leírtak szerint az akkori képviselőtestület - amelyben nem szocialista többség volt - azért vállalta a szabályozási terv módosítását, mert a befektetői egyezségeken a tulajdonos-befektető azt állította, hogy a Toyota és a Tata cég Székesfehérvárra kívánja hozni logisztikai központját, s a megvalósuló beruházások 2-3 ezer munkahely teremtésén túl, évi több százmillió forint adóbevételhez juttatja a várost. A befektető vállalása azonban nem valósult meg.

"Tény, hogy a védett ökológiai terület belterületbe vonásának szándékát korábban nyomós közérdek motiválta", s (...) "ezen nyomós közérdek mellett a földtulajdonos magánérdekei,azaz a belterületbe vonás önkormányzati aktusával (...) bekövetkező sok milliárd forintos ingatlan értéknövekedés, mint melléktermék tolerálható. A közérdek azonban eltűnt, csak a befektető magánérdeke maradt" - fogalmazott Márton Roland.

A város és a befektető között 2008-ban létrejött megállapodásban az önkormányzat nem kötelezte magát a belterületbe vonásra, a dokumentum csak annyit rögzített, hogy az Alsóvárosi rét fejlesztését az önkormányzat fontosnak tartja, azt kiemelten kezeli, s a saját hatáskörébe tartozó hatósági eljárásokat koordinálja.

Ez "a minimális kötelezettség" pedig akkor érvényes, "ha a beruházás - a nyomós közérdek - megvalósul - idézte a közlemény az akkori megállapodás részletét.

"Mivel sem a Toyota, sem a Tata, vagy más iparvállalatok képviselői a területtel kapcsolatosan sosem jártak a városban, az önkormányzat kártérítési felelőssége a földtulajdonossal szemben nonszensz" - tette hozzá közleményében a szocialisták városi elnöke.

Az általa leírtak szerint októberben, a belterületbe vonást megelőzően kezdeményezte az ügyben paritásos bizottság felállítását, s azt, hogy csak a vizsgálatot követően hozzon döntést az ügyben a közgyűlés. Ezt a javaslatot azonban a Fidesz képviselői nem fogadták el.

Az Alsóvárosi rét ügye azt követően került napirendre, hogy hétfőn az Országgyűlésben az LMP-s Scheiring Gábor arról beszélt, hogy a fideszes többségű székesfehérvári közgyűlés október 28-án, egy, a szocialisták által korábban megkötött szerződés nyomán, a Grupo Milton Holding által korábban külterületként megvásárolt terület belterületbe vonásáról döntött.

Mint mondta, ezzel több milliárdos haszonhoz juttatta a céget, s annak tulajdonosát, miközben megrövidítette a helyi kistelek tulajdonosok tömegeit.

A felvetésre Navracsics Tibor miniszter azt válaszolta, hogy annak, amit a képviselő elmondott, egy mondata sem igaz, mert a szocialista többségű székesfehérvári képviselőtestület 2008-ban hozta meg a döntést.

Az ügyben azóta megjelent téves sajtóinformációkra hivatkozva Székesfehérvár önkormányzata közleményt juttatott el az MTI-hez, amelyben azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy az előző ciklusban hozott döntéseinek következményeként a jelenlegi képviselőtestület kényszerpályára került, s az Alsóvárosi rét belterületbe vonásával több milliárdos per kockázatát hárította el.