Orbánék jól csinálják, vagy nagyon rosszul?
Nem túl pozitív kritikával illette a világ egyik legbefolyásosabb gazdasági lapja, a The Economist a Fidesz politikáját és eddigi lépéseit. Schultz Gábor politológust kérdeztünk a cikk lehetséges nemzetközi és belföldi hatásairól.
2010. december 17. péntek 16:19 - HírExtra
Milyen hatása lehet egy ilyen kritikus hangvételű cikknek az ország megítélésre, főleg, hogy egy olyan lapban jelent meg, amely nemzetközileg kiemelkedően fontos?
A kritika
A cikk szerint a Fidesz, miután kétharmados többségével elfoglalta a parlamenti székeket, átvette a hatalmat az addigi függetlenséget élvező intézmények felett. A legégetőbb problémaként a médiaszabályozás lett kiemelve. A The Economist félőnek tartja, hogy a médiatanács – melynek öt tagja mind pártjelölt –a legkisebb esetekért is keményen és legfőképpen szabadon büntetheti a sugárzott és az online sajtót.
Az erős kritika megemlíti még az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítását, a külföldi befektetőket megriasztó válságadót, a magánnyugdíjak elvételét és a Költségvetési Tanács felszámolását. Súlyos szavak viszont nem csak a Fidesz politikáját érték, hanem magának az országnak a helyzetét is. Rosszul hangzó – bár reális – számadatokkal mutatták ki Magyarország erős elmaradottságát az uniós társországokkal szemben és kiemelték a munkanélküliség problémáját, melyeknek megoldását javasolják a Fidesz főfeladataként.
A nemzetközi pénzvilág nyilván nem örül ezeknek az intézkedéseknek, amelyeket a Fidesz az elmúlt időszakban kitervelt. Ugyanakkor ez a nemzetközi pénzvilág nem tudta előre jelezni a globális válságot két évvel ezelőtt.
Olvastam már olyan cikkeket is, amelyek köszönőviszonyban sem voltak a magyar helyzettel, de jelentek meg már olyan nemzetközi írások is, amelyek a Fidesz politikájával értettek egyet. Ettől függetlenül nyilvánvaló, hogy Magyarország kis ország és egy-egy véleményformáló cikk nem kedvezhet a megítélésének.
Nem biztos, hogy a komoly, nyugat-európai gazdasági lapok a magyar érdekeket képviselik,
ugyanakkor a Fidesz döntései mögött magyar érdekérvényesítés áll, amely kihat, vagy kihathat a
közép-európai térség regionális érdekérvényesítésére is. Vagyis itt egy érdekellentét van, amit az
ilyen cikkek megítélésénél számba kell venni.
Minek tudható be a nemzetközi pénzvilág ellenszenve?
A nemzetközi pénzvilág tart azoktól az intézkedésektől, amelyeket nemcsak Magyarország, hanem Magyarországon keresztül több európai állam is átvett, vagy átvenni szándékozik.
Nemcsak magyar jelenségről van szó. A bankadóval kapcsolatban például ki lehet emelni Lengyelországot vagy Ausztriát. A magyar mintát több ország is átvette, ez pedig nem tetszik a nemzetközi pénzvilágnak. Tudomásul kell venni azt is, ha a kritériumokat teljesítjük, akkor némiképpen furcsa a megítélésnek az a módja, hogy a hogyant kérdőjelezik meg.
Milyen hatással lehet ez a Fidesz belföldi megítélésére? Ha az emberek azt látják, hogy külföldön nem helyeslik a kormány politikáját az könnyen vezethet ellenszenvhez.
A Fidesz támogatottsága eddigi méréseink alapján továbbra is magas. Míg a nemzetközi médiában megjelennek ilyen-olyan cikkek a Fidesz politikájáról, addig a magyar társadalomban egyelőre nem jelentkezik tömeges elutasítás, sőt mintha sok esetben azonosulni is tudna ezekkel a célkitűzésekkel, döntéssekkel.