. Tizennégy és tizenhat éves kora között versenyszerűen űzte ezt a sportot, junior bajnok is volt. Imádta csinálni, azonban sajnos mikor elkezdett táncolni (klasszikus balettet tanult a szegedi művészeti szakközépiskolában) abba kellett hagynia két dolog miatt is: az egyik ok a sport veszélyessége volt, hiszen ha az ember nem figyel oda, nagyon könnyen és csúnyán is megsérülhet. Másrészt pedig amiatt kellett felhagynia a jégkorcsolyázással, mert másfajta izmokat mozgat meg, mint a balett. Pont azokat az izmokat teszi kötötté, amelyeknek lazának kell lenniük a tánchoz.

Zoli ezért is fogadta kitörő örömmel a Nemzeti Jégszínház megkeresését. Tavaly kérték fel először szereplésre, azóta már szerződést is kötöttek. Ebben az évadban négy darabban is játszik. A Nemzeti Jégszínház kimondottan olyan embert keresett, aki nem csak táncosként, hanem énekesként is megállja a helyét, emiatt esett rá a választás. A színész gőzerővel vetette bele magát a próbákba, hiszen vissza kellett szoknia a régi környezetbe. Az itt való játék jóval több koncentrációt igényel a színésztől, hiszen sokkal több mindenre kell odafigyelnie, mint akkor, mikor sima színpadon szerepel.



Zoli egyik alakítása egy operett-musical válogatás darabban van, melyben a nézők tulajdonképpen rövid kis blokkokat láthatnak a legismertebb és leghíresebb darabokból. A színész elmondta, hogy olyannyira beleszeretett az operett műfajába, hogy nagyon szívesen kipróbálná magát kőszínházi keretek között is. Egy érdekesség: Zolit jégszínházi díszletek között is megnézhetik a nézők Heródes szerepében, ugyanis Heródes dala az itteni repertoáron is helyett kapott, annyi különbséggel, hogy míg a Madách Színházban magyarul, addig itt angolul énekli ugyanazt a dalt.

A színész tehát egyáltalán nem unatkozik, nagyon elfoglalt mostanság: dolgozik új lemezén is, mely Három álom címmel fog hamarosan a boltokba kerülni, játszik a Madách Színházban, és most ismét hódolhat régi-új szerelmének, a jégkorcsolyának a Nemzeti Jégszínházban, ezáltal folytatva gyerekkori álmát.