Benkő Tibor az őrségváltás után elmondta: január 1-től a Magyar Honvédség egy új képességgel bővült: a kiemelt katonai objektumokat ismét a katonák őrzik. Ez azt jelenti, hogy a civilek őrző-védők helyett 57 laktanyát és más területeket mostantól önkéntes tartalékosok védenek - tette hozzá.

Az év elejétől mintegy kétezer tartalékos kezdheti meg a szolgálatot, miután rövid általános katonai, lövészeti és egészségügyi kiképzésen vettek részt. Az önkéntesek egyenruhát és fegyvereket is kaptak; a fegyverszobákban gépkarabélyok is készenlétben állnak, ha a helyzet úgy kívánja - mondta a vezérezredes.

Ezek a katonák igénybe vehetők más jellegű feladatok ellátására, például katasztrófahelyzetben is bevethetők. "Ez a képesség nemcsak létszámgyarapodást jelent a honvédség számára, de olyan képességnövekedést is, amely lehetővé teszi, hogy (...) minőségi őrzés-védelem valósuljon meg" - fűzte hozzá Benkő Tibor.

Simicskó István honvédelmi államtitkár 2010 december 13-án egy sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az önkéntes tartalékos rendszerbe jelentkezők szerződést kötöttek a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt.-vel és a honvédséggel is. A szerződések időtartama eltérő, a munkáltató és a munkavállaló megegyezésétől függ, de akár határozatlan idejű is lehet.

A következő lépcsőfok - a műveleti tartalék - kiépítése 2012 elejétől indulhat, és a remények szerint 2014-re állhat fel a teljes, hat-nyolcezer emberből álló önkéntes tartalékos rendszer - - ismertette Simicskó István.

Az MTI kérdésére a decemberi sajtótájékoztatón az államtitkár elmondta: azt, hogy az önkéntes rendszer olcsóbban biztosítja-e például az őrzés-védelmet - ami eddig 8-9 milliárd forintjába került évente a tárcának - még nem lehet egyértelműen kijelenteni.

Az a pénz, amit eddig erre a célra fordítottak nem szabadul fel - tette hozzá. "Mi arra számítunk, hogy az egész rendszer átláthatóbb, kiszámíthatóbb, a társadalom számára is elfogadhatóbb lesz, közben pedig több hasznot hoz a honvédségnek" - fogalmazott.