Forr a levegő Egyiptomban. A kopt keresztény templom elleni szilveszteri merénylet után a polgárháború veszélye fenyeget. Nógrádi György biztonságpolitikai szakemberrel beszélgettünk.
2011. január 3. hétfő 17:34 - Hassan Szihám
Mi az oka a keresztények elleni merényletek szaporodásának az iszlám világban?
Az elmúlt időszakban a multikulturális együttélés egyre nehezebbé vált a világ szinte minden részén. Az iszlám világban egymás után követték el a merényleteket a különböző keresztény objektumok ellen. Ennek példája Irak, Nigéria és most Alexandria is.
Összefüggésben lehet ez a jelenség azzal, hogy a nyugati világban is erősödik az iszlamofóbia?
Ennek egyértelműen ellenpólusa az, hogy Európában is egyre kisebb a tolerancia a muszlimokkal és a mecsetekkel szemben. Egyre több európai város van, ahol a lakosság egyharmada már nem európai származású, és az európai lakosság ezt rendkívül nehezen tolerálja. Ilyenre példa Amszterdam. Ugyanez az ellenséges érzés merül fel a muszlim országok zömében a keresztényekkel szemben is.
Merkel is kijelentette: nem működik a multikulturális együttélés. Ma széleskörű radikalizmus van a muszlimok közt Németországban, hiába is akar a többség integrálódni a társadalomba, egy viszonylag széles réteg ez ellen van.
A pápa nem véletlenül tette közzé felhívását, melyben találkozóra hívta a világ vallási vezetőit az ellentétek megvitatása érdekében, hogy – durván fogalmazva – a vallásháború valószínűsége csökkenjen.
Van rá esély, hogy vallásháborúhoz vezet a konfliktus?
Egy polgárháború kezdete?
A 21 ember életét követelő merényletet követően feldühödött kopt keresztények tüntettek és tűztek össze a kivezényelt rendőrökkel az észak-egyiptomi Alexandriában. A több tucatnyi keresztény tüntetőt a botokkal felszerelt és könnygázt is bevető rohamrendőrök tartották vissza attól, hogy a kordont megbontva megközelítsék a megtámadott templomot.
A zavargók kövekkel dobálták a rendőröket az utca túloldaláról, s bezúzták a közelben parkoló autók ablakait. Mások egy nagy keresztet emeltek a magasba, amelyre az áldozatok ruházatának véres foszlányait aggatták.
A kopt egyház tisztségviselői, köztük III. Senuda pápa maga is megpróbálta csitítani a hangulatot, eredménytelenül.
A tüntetők közül egyesek a kormányt tették felelőssé a történtekért. "A kormány is benne van - hangoztatta egy negyvenes éveiben járó kopt hívő. "Meg akarják törni a koptokat. Tudják, hogy a koptok nem szeretik Gamal Mubarakot" - tette hozzá, az idős egyiptomi elnök gyakran utódként emlegetett fiáról beszélve.
Egyiptom, amely idén szeptemberben elnökválasztást tart, fokozta a templomok körüli biztonsági intézkedéseket, s megtiltotta autók parkolását a közvetlen közelükben, amióta az al-Kaida iraki szárnya novemberben támadásokkal fenyegette meg az egyiptomi kopt keresztény egyházat.
Az egyiptomi belügyminisztérium a délelőtt közleményt adott ki, amely szerint a terrorcselekményt "valószínűleg" egy "külföldi elemek" által támogatott öngyilkos merénylő követte el.
Ez a merénylet rendkívüli mértékben felborzolta a kedélyeket Egyiptomban. Nem véletlen, hogy a koptok nekimentek a rendőrségnek és hogy a merényletet követően muszlim mecsetet próbáltak meg felgyújtani. Ez azt mutatja, hogy mégsem létezik az a vallási tolerancia, mely a nyolcvanas évek végén még úgy tűnt, hogy megvan a világban. Némelyik muszlim vallási vezető azt nyilatkozta, hogy most állnak bosszút a keresztes háborúkért. Az évszázadok gyűlölete nem tűnt el, csak átalakult.
Vallási ellentétről van szó, vagy más ok is húzódik a háttérben?
A koptok – ahogy a muzulmánok is – Egyiptom őslakói. A lakosság mintegy tíz százalékát teszik ki. Az egyiptomi lakosság közeledik a nyolcvanmillióhoz. Az ország tragédiája, hogy tízhavonta egymillió fővel nő a lakosság lélekszáma. Ennyi embert nem tud eltartani az ország.
A nagyvárosokban kiemelkedő ez a probléma. Alexandriát annak idején úgy építették az angolok, hogy egy rendkívül kis lélekszámú város legyen. Az egyiptomi nagyvárosok körül ma olyan bádogvárosok vannak, ahol olyan hatalmas a nyomor, hogy a helyi lakosság reménytelennek tartja a helyzetét.
Ennek megfelelően a lakosság egyre növekvő része elégedetlen Mubarakkal. De az ellenzék is roppant megosztott.
Valóban polgárháború veszélyével fenyeget a helyzet, ahogy azt állítják?
Lehetséges, hogy odáig fajul a helyzet. Mubarak azt mondja, hogy az országon kívüli erők műve a merénylet. A koptok azt mondják, hogy ez nem igaz, mivel az al-Kaida jelen vanEgyiptomban, ahogy Észak-Afrika többi országában is. Ezek a helyi szervezetek rendkívül erősek, mivel az al-Kaida központi magja nélkül, önállóan is hozhatnak döntéseket, például merényletek ügyében is.
A harmadik világban elképesztő ellentétek vannak, óriási a nyomor, mondhatni a harmadik világ a globalizáció vesztese. Ha a világ nem próbál valamilyen segítséget nyújtani, akkor a kezelés csak tüneti lehet.
Jelenleg hogyan kezelik a kérdést?
Csak politikai nyilatkozatok születnek, de ezzel az ellentétek nem csökkennek, és nem tudják befolyásolni az al-Kaidát és az egyéb szélsőséges csoportokat. Az akció márpedig mindig reakciót szül. Tehát egy merényletre mindig ellenmerénylet a válasz.
A XX. század modern kihívásaira sem a tudomány, sem a politika nem tudott mindmáig választ adni. Nemzeti válaszok néha vannak, globális válasz még papíron sincs.