Benkő elmondta, hogy a katonai területek őrzése nem kerül többe az önkéntes védelmi tartalékosokkal az eddigi jóval gyengébb képességű őrzésvédelmi rendszerhez viszonyítva, miközben a honvédség országvédelmi feladataiban, egy alapjaiban új, létfontosságú, és hiányzó képesség kialakításában sikerült nagyon fontos előrelépést tenni.

A vezérezredes szavai szerint az önkéntes védelmi tartalékosok új minőséget jelentenek, több célra is bevethetőek és jobb, hatékonyabb, ráadásul katonai kiképzésben részesültek, így például ha a helyzet úgy kívánja gépkarabélyt is használhatnak, valamint a továbbképzéseken más fontos képességeket is elsajátíthatnak.

A január 1-én szolgálatba állt, első 2049 önkéntes már át is vette a honvédség 57 kiemelt objektumának őrzését; a maradék 147 katonai terület nem igényli ezt a magasabb szintű védelmet - fűzte hozzá.

Benkő Tibor szerint az önkéntes védelmi tartalékosok folyamatosan rendelkezésre állnak és szükség esetén kiegészíthetik a honvédség képességeit elsősorban a katasztrófavédelmi feladatokban.

Katasztrófák esetén az elsődleges reagálás a Magyar Honvédség készenléti szolgálatainak feladata marad, az önkéntes védelmi tartalékosok pedig szükség esetén kulcsfontosságú kiegészítő erőként jöhetnek számításba, amikor még több erőre van szükség egy kiterjedtebb feladatrendszerben - mondta a vezérkari főnök.

Az önkéntes tartalékos rendszer második elemét - az önkéntes műveleti tartalékosok bevonását - 2012-ben kezdik kialakítani és a tervek szerint 2014-re már összesen mintegy 8000 önkéntes tartalékos állhat szolgálatra készen.