A kínai tudósok több mint húszéves titkos kutatómunkájának sikere, hogy megtalálták az újrafeldolgozás vegyi folyamatának lehetőségét, amely Vang Csün-feng (Wang Junfeng), a projekt igazgatója szerint "hatékony és biztonságos". Mint a CCTV-nek elmondta, az ország jelenleg mintegy 70 évre elegendő uránkészlettel rendelkezik, de az új technológiának köszönhetően ugyanez a mennyiség háromezer évig is kitart.

Az eljárás kikísérletezésére a kínai országos atomvállalat (CNNC) úgynevezett 404-es gyárában került sor. A felfedezés eredményeként az urán atomerőművi felhasználhatósága meghatvanszorozódik.

Kína, a világ második legnagyobb gazdasága számára rendkívül fontos volt az egyébként nem ismeretlen technológia kifejlesztése, mivel energiaígénye rohamosan nő, s tervei szerint 2020-ig 40 gigawattra növelné nukleáris energiaforrásainak teljesítményét a jelenlegi 9 gigawattról. Az országban 12 atomerőmű üzemel és 25 reaktor van építés alatt.

Kína jelenlegi energiafelhasználásának túlnyomó részét közismerten szénből fedezi, mindössze 2,2 százalék származik nukleáris energiából. A világ harminc atomerőművel rendelkező országából 16-ban a teljes felhasználás 25 százalékát adják ezek az erőművek.

2020-ra a Kína uránigénye várhatóan eléri a 20 ezer tonnát évente, miközben termelési kapacitása akkorra mindössze 2400 tonna körül lesz. 2009-ben 1300-1600 tonna uránt használtak fel a kínai erőművekben. Az ország eddig igazolt uránlelőhelyein a hivatalos adatok szerint 170 ezer tonna urán van.

A világ uránkészlete becslések szerint 4,7 millió tonna, s az igények növekedése miatt a világpiacon már borúlátó előrejelzések láttak napvilágot. Jelenleg Oroszország, India, Japán és több európai ország képes még a nukleáris üzemanyag újrafeldolgozására, de valamennyien ipari titokként kezelik az eljárás lényegét.