Orbán nem csak ugat

A gazdasági válság egyik örömteli tanulsága - írta Michael Prüller -, hogy a nacionalista populizmus és gazdasági megfelelője, a protekcionizmus eddig nem tört nagyon előre. A szerző az 1930-as évekkel hasonlítja össze a mostani válságot és megállapítja: akkor egészen más volt a helyzet. A "nagy depresszió" idején még az Egyesült Államokban is az első azonnali intézkedések közé tartozott a vámok drámai megemelése, a bevándorlás szigorú korlátozása, migránsok kitoloncolása.

Ezek az intézkedések megfeleltek az akkori trendnek, a fennálló visszás állapotok további romlását jelentették. A mai iparosodott világ ellenben a szabad kereskedelem és a személyek egyre szabadabb mozgásának több mint hatvan éves fejlődésére építhet - vélekedett a szerző.

Az, hogy a protekcionizmus pusztán a belföldi vállalkozókat támogatja az általános jólét kárára, a jelek szerint ma a politikusok között is általánosan elfogadott. "Lehet, hogy a válságban protekcionistább módon ugatnak, de alig harapnak".

Mindenesetre vannak kivételek, ezek egyike Magyarország. Egyelőre nem lehet megítélni, hogy az új magyar adók, "amelyeket a gyakorlatban külföldi cégek fizetnek", egy mégis megerősödő európai protekcionizmus előfutárai-e vagy "az Orbán-kormány különútja félszabadságba vezető nacionalista kurzusukon". Az utóbbi esetben, bár a "fertőzőképesség" regionálisan korlátozott volna, mégsem volna helyénvaló a megkönnyebbülés - vélekedett a szerző.

A magyar alkotmánybíróság hatáskörét "már korlátozták", a költségvetési tanácsot "gyakorlatilag feloszlatták", a sajtószabadságot "már korlátozták" - fejtette ki. A nemzeti bank monetáris tanácsát márciusban "kormányhű tagokkal töltik meg", s akkor e testület függetlenségének is "sötétek lesznek a kilátásai" - vélekedett. Annyira nem rossz a helyzet, mint a Horthy-korszakban - tette hozzá -, "de a kurzus abba az irányba mutat". Ennélfogva az új adók tesztet is jelentenek arra nézve, hogy az Európai Unióhoz tartozás egyáltalán mérséklő hatással lehet-e a nacionalista egoizmusra.

Egyetlen egy törvényt nem szabad "Európa próbakövévé tenni", ráadásul minden országnak megvannak a maga trükkjei a saját vállalkozói előnyben részesítésére. De ha Orbán próbálkozása nem vált ki többet egy vállvonogatásnál, az jobban megkérdőjelezné az unió alapjait, mint a valutaunió felbomlása - állt a Die Presse vezércikkében.