Ha a magyar kormány úgy döntene, hogy szavazati jogot ad az Európai Unió más országaiban élő magyar kisebbségek tagjainak, "az egyenlő (lenne) a határok el nem ismerésével, és ez elfogadhatatlan" - figyelmeztetett Daul újságírókkal találkozva Brüsszelben egy nyugati hírügynökség ismertetése szerint.

"Újabb kételyek merültek fel Orbán Viktor kormányával kapcsolatban, és sajnálatos módon tovább erősödött a magyar uniós elnökséget övező bizalmatlanság" - kommentálta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője Daul kijelentéseit. Tabajdi szerint a kritika élét fokozza, hogy Daul - elzászi származása miatt - különösen érzékeny a kisebbségi kérdésekre.

"Korábban több alkalommal támogatta a kisebbséghez tartozók jogainak megerősítését és a racionális alapokon nyugvó magyar kisebbségi törekvéseket is. A Fidesz által folytatott durva nacionalizmus, a mások érdekeit figyelmen kívül hagyó politikai stílus azonban őt is kritikára késztette" - fogalmazott a szocialista delegációvezető.

Úgy vélekedett, hogy Daul megnyilvánulása "élesen cáfolja a magyar jobboldali politikusok és újságírók véleményét, mintha Magyarország romló külföldi megítélése mögött valamiféle "nemzetközi balliberális összeesküvés" állna".

"Az MSZP európai parlamenti delegációja a magyar elnökség sikerében érdekelt, mert a sikeres elnökség Magyarország érdekét szolgálja. Orbán Viktor kormányának politikája azonban az európai mérce szerint egyre vállalhatatlanabb, ezért a jogos kritikát nem hallgathatjuk el" - mondta a magyar szocialista politikus. Daul kijelentése - tájékoztatták utóbb néppárti források az MTI-t - egy sajtóreggelin hangzott el, újságírói kérdésre válaszolva.

A szavazati jog témája az Európai Bizottság déli sajtótájékoztatóján is felmerült: egy tudósító az uniós végrehajtó testület állásfoglalását kérte, mondván, jelentős politikai hordereje van annak, ha egy ország állampolgárságot és szavazati jogot ad más államokban élő polgároknak.

Viviane Reding igazságügyi EU-biztos szóvivője válaszában kifejtette: az állampolgársággal kapcsolatos ügyekben maguk a tagállamok viselik a felelősséget, és a brüsszeli bizottságnak nincs hatásköre, nincs lehetősége fellépni ilyen kérdésekben. A szóvivő utalt a felmerülő kérdések kétoldalú alapon történő kezelésének fontosságára, és szerinte magától értetődő politikai igény, hogy az államok ebben felelősségteljesen járjanak el.

José Manuel Barroso európai bizottsági elnök szóvivője a sajtótájékoztatón arra a kérdésre, hogy a magyar állampolgársági törvény ügye felmerült-e a brüsszeli bizottság és a magyar kormány múlt pénteki budapesti találkozósorozatán, azt válaszolta, hogy tudomása szerint nem, de mivel nem tudott minden egyes megbeszélésen részt venni, ennek utána kell néznie.