A korábbi évekhez képest az idén némileg egyszerűbb nyilatkozni az adóelőlegről, hiszen például nem kell gondolkodni azon, hogy mekkora összegű úgynevezett adóterhet nem viselő járandósággal kell kalkulálnunk. Ugyanakkor – ha édes teher is – újdonság az egy- és a kétgyermekes szülők számára, hogy a családi adóalap-kedvezményről, esetleges megosztásáról nyilatkozniuk kell. Még nagyobb a tét a három vagy többgyermekes szülők számára, hiszen a kedvezmény mértékének következtében az adójukat könnyen kinullázhatják.

A megosztásról és az adójóváírásról elkészítendő nyilatkozat kitöltése előtt mindenképpen érdemes tehát alapos számításokat végezni annak érdekében, hogy már az első bérkifizetés során a lehető legnagyobb adóelőnnyel tudjanak élni a jogosult szülők. Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a tudnivalókat, amelyek egy optimális döntéshez szükségesek:

1.) Az adóelőleg-nyilatkozat évente akár többször is módosítható. Ha változnak a körülmények, akkor erről kötelezettség új nyilatkozatot tenni!

2.) Adójóváírás, családi kedvezmény érvényesítésére és súlyosan fogyatékos állapotra vonatkozó nyilatkozat csak a munkáltató számára adható. Egyéb kifizető esetén a fennmaradó kedvezményeket csak az év végi bevallásban lehet érvényesíteni!

3.) Családi kedvezmény esetén a 62 500 forint, illetve a 206 250 forint – amely havonta érvényesíthető nem az adóból és nem a bruttó munkabérből – az úgynevezett szuperbruttóból (az idén a bruttó munkabér 1,27 szerese) kerül levonásra!

4.) Családi kedvezmény jellemzően csak olyan gyermek után érvényesíthető, aki után családi pótlékot folyósítanak! Tehát ha például a családi pótlék folyósítását felfüggesztették az iskolából történő igazolatlan mulasztás miatt, akkor a családi kedvezmény sem érvényesíthető!

5.) Az érvényesíthető családi kedvezmény mértékének meghatározása során figyelembe lehet venni az első, felsőfokú iskolai rendszerű szakképzésben, valamint az első, egyetemi vagy főiskolai szintű képzésben részesülő hallgatót is, ha a gyermek nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Rendszeres jövedelemnek a minimálbért meghaladó adóköteles jövedelem minősül, ha legalább három egymást követő hónapban részesül benne a gyermek. Például ha három gyermek közül csak kettő után folyósítanak családi pótlékot, mert a harmadik már első egyetemista, de a fenti feltételeknek megfelel, akkor a két gyermek után nem kétszer 62 500 forint, hanem kétszer 206 250 forint érvényesíthető!

6.) Családi kedvezmény érvényesíthető már magzat esetén is, ha annak kora elérte a 91. napot. A későbbi viták elkerülése érdekében célszerű erről orvosi igazolást beszerezni, hiszen azt az adóhatóság később kérheti!

7.) A családi kedvezmény megosztható mind gyermekenként, mind összegszerűségében!

8.) Ha a gyermek/ek utáni családi kedvezmény igénybe vételére többen jogosultak, akkor a nyilatkozatot közösen kell megtenni, amelyet a munkáltatóknak is alá kell írni!

9.) A családi kedvezmény mértékének meghatározása során, illetve a családi kedvezmény megosztásánál a házastársak gyermekei, illetve az élettársak közös gyermekei preferáltak. Az élettársak nem közös gyermekei esetén nincs mód a családi kedvezmény megosztására, illetve a családi kedvezmény mértékének meghatározása során csak az egyes élettársak saját gyermekei számíthatóak!

10.) Az adóelőleg-nyilatkozat készítése során mindenkinek érdemes egyedileg kalkulálnia a várható jövedelmek ismeretében, hogy a maximális előny kiaknázható legyen. Itt különösen arra érdemes figyelni, hogy a családi kedvezmény és az adójóváírás együttes alkalmazásával akár kinullázható a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség a magánszemélynél, sőt akár mindkét házastársnál és élettársnál is. Érdemes tekintettel lenni arra is, hogy az adójóváírás csak megadott jövedelemig érvényesíthető. Ezzel a családi adókedvezmény megosztása során számolni érdemes!

11.) Ha valaki a körülmények ellenére érvényesít adójóváírást vagy családi kedvezményt, és amennyiben később a különbözet a 10 ezer forintot meghaladja, akkor a különbözet 12 százalékának megfelelő bírságot kell fizetni!

12.) Az adóelőleg levonására kötelezett kifizető (ide értve a munkáltatót is) köteles a magánszemélyt az adóelőleg-nyilatkozat lehetőségéről és az adott vagy nem adott nyilatkozat következményeiről tájékoztatni!