Ezen az ülésen indul útjára a tagországok kormányait képviselő Tanács szintjén az EU-n belüli gazdasági koordináció új korszaka, az európai szemeszter. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter elnökletével tartják immár a találkozót, amelynek fő témája az unió gazdasági helyzete lesz, beleértve a szemesztert és az euróövezet pénzügyi stabilitását szolgáló terveket. Napirenden van a magyar elnökségi program és a bankok válságokkal szembeni ellenálló képességének mérésével kapcsolatos tervek is.

Az európai szemesztert tavalyi kormányfői döntés alapján vezetik be az Európai Unióban. Ezentúl minden év januárjában az Európai Bizottság úgynevezett éves növekedési felmérésének kibocsátásával indul, közös uniós iránymutatások kidolgozásával folytatódik, majd ezek alapján nemzeti programjaikat is összehangolják a tagállamok. Része a megnövelt koordinációnak a következő évi költségvetési tervek előzetes egyeztetése is.

Az új rendszer célja, hogy megelőzhetővé, illetve a jelenleginél könnyebben kezelhetővé tegye a nemzetközi gazdasági válságjelenségeket, azzal is, hogy segít kordában tartani a tagországok államháztartási adósságát és hiányát.

Idei szemeszterindító jelentését a brüsszeli bizottság a héten hozta nyilvánosságra. Ebben a következő időszak legfontosabb feladataiként a szigorú államháztartási konszolidációt, a strukturális reformok folytatását és a növekedést ösztönző intézkedéseket jelölte meg. Reagálásában a magyar elnökség üdvözölte a dokumentumot, megállapítva, hogy "a tíz pontból álló javaslat lehetővé teszi, hogy a tagállamok azonnal megkezdjék a tárgyalásokat a válságból kivezető, összehangolt és hatékony gazdaságpolitika kialakítására".

A szemeszter részeként a tagországok áprilisban nemzeti reformprogramokat nyújtanak be - a stabilitási, illetve konvergenciaprogramokkal együtt ezek alapul szolgálnak majd a további egyeztetéshez, amely várhatóan júliusra fejeződik be.

A nemzeti reformprogramokban szerepelnie kell egy középtávú makrogazdasági forgatókönyvnek, az évtized végéig szóló, uniós foglalkoztatási és versenyképességi célkitűzések teljesítéséhez szükséges nemzeti célterveknek, a növekedés és a foglalkoztatás javulásának útjában álló akadályok azonosításának, továbbá az első időszakra vonatkozó konkrét növekedéssegítő intézkedéseknek.

A tagországok - a soros elnökséghez közelálló egyik forrás fogalmazása szerint bemelegítő gyakorlatként - már tavaly novemberben eljuttatták a programok tervezetét Brüsszelbe. Most a Tanács ezeket is áttekinti, és az előkészítő - alacsonyabb szintű - ülésekről annyi már kiszivárgott, hogy az uniós szakértők szerint a programokon áprilisig még javítani kell, mert hiányosak.

Téma lesz a keddi EU-miniszteri találkozón az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmusra vonatkozó szabályozás, beleértve a már elhatározott - igen korlátozott mértékű - uniós szerződésmódosítást is. Ennek érdekessége, hogy bár a munkát alapvetően az euróövezeti országok csoportja végzi, a zónán kívüli EU-tagállamok is bekapcsolódhatnak. Brüsszeli források közlése szerint eddig öt külső ország jelezte érdeklődését, köztük van Magyarország és Nagy-Britannia.

Már hétfőn - nem magyar elnökség alatt - üléseznek az euróövezeti pénzügyminiszterek, akik egyebek között szintén az állandó stabilitási rendszerről tárgyalnak majd, illetve szót ejtenek a jelenlegi, átmeneti mechanizmusról is, amelynek pénzkeretét számos tagország szeretné bővíteni.