A yoga – régi nevén – a keleti bölcselet egy formája, mely átmenetet képez a tudomány és a vallás között. A jóga Indiában a hinduizmus és a buddhizmus kulturális közegében fejlődött ki, művelője a jógi. Célja, a szellemi és testi erők felébresztése.

Általa uralható a test, az elme, a vágyak és az érzelmek is. Javítja az egészséget, mentális megtisztulást és jó közérzetet hoz, illetve javítja az életminőséget. Számos változata ismert, először viszont csak a hatha jóga vált népszerűvé a huszadik században. Ma már szinte minden ága elérhető Európa-szerte, így aki érdeklődne e különleges „sport” iránt, keressen fel egy jógaközpontot.

A jóga szó jelentése

A jóga szó a szankszrit "judzs" szótőből származik, melynek jelentése: egyesít, összeköt, igába fog. Az egyéni lélek (átma) és az univerzális lélek (paramátma) egyesítésére utal, de vonatkozhat a test, a tudat és a lélek egyesítésére is.



A jóga eredete

Az első írott emlék egy Kr.e. negyedik században élt indiai bölcs, Patandzsáli (Patanjali) szútráiból maradt fenn. Úgy tartják, hogy az összes többi jógakönyv erre alapozódik. A jóga elméletének és céljainak részletes kifejtése megtalálható az Upanisadokban, melyek Kr.e. a nyolcadik és negyedik század között keletkeztek.

Az Upanisadokban az isteneket kiengesztelő ceremóniák dominálnak az új felfogással szemben, amely szerint: az erkölcsi kultúrán, a tudat kontrollálásán és edzésén keresztül az ember eggyé válhat a Legfelsőbb Lénnyel (amelyre Brahmanként vagy Mahatmanként hivatkoznak).

A guruk

A szanszkrit nyelvben a tanítókat, vagy mestereket guruknak nevezik. A guru a tudatlanság sötétségéből a tudás világosságába vezeti tanítványait (a siya-kat). A tanítvány feladja egóját, és mindent vállal, hogy célját elérje. A mester tökéletes uralommal rendelkezik teste, elméje és érzései felett is, hiszen ő már az isteni tudáshoz vezető út végéhez ért, ezért is képes tudását másoknak átadni.

Kétféle mester van: az egyik hosszú és kemény gyakorlás után éri el a tökéletességet, a másik születésétől kezdve mester. Azokat a mestereket akik gyakorlás révén érték el a tökéletességet, jóginak nevezik, a született mestereket pedig maha-yogsiddha-ként emlegetik. Minden mester Istent fogadja el az erők és tudás forrásának.



A jóga változatai

Több száz éven keresztül hindu, tibeti és kínai szerzetesek és mesterek őrizték ezt az ősi tudományt, melynek mára számos iskolája alakult ki. A jóga fő fajtái a következők:

Ashtanga jóga

A gyakorlat nyolc ágból áll: Nijáma (a lelki élet szabályai), Jáma (erkölcsi szabályok), Pránajáma (légzőgyakorlatok), Ászana (pozitúrák), Pratjahára (az érzékek uralása), Dhárana (koncentráció), Szamadhi (önmegvalósítás), Djána (meditáció). Amerikában, leginkább a hollywoodi hírességek körében terjedt el.

Hatha jóga

E jóga alapjául a kínai yin-yang filozófia szolgál, mely az egymással ellentétben álló, mégis egymást kiegészítő energiákat jelenti. A gyakorlatokban az egyensúlyra való törekedés a lényeg. Ha a test egyes pozíciók által eléri a kívánt egyensúlyi helyzetet, mind fizikai, mind szellemi értelemben, az energiaáramlás szabad utat nyer és a pozitív életerő új élettel tölti meg a lelket.

Bhakti jóga

A jógának ez a fajtája az érzelmek és érzések tudatos vezetésének, irányításának útján alapszik, sokan a szeretet jógájának tartják. Többféle ágazata van, az alapján lehet megkülönböztetni, hogy követői melyik istent hiszik.



Karma jóga

A jócselekedetek és az önzetlen jótétemények jógája. Tulajdonképpen bárki részese lehet, ha viszonzást nem váró segítséget nyújt egy rászorulónak. Szinte bármelyik tettünk, melyben segítő kezet nyújtunk, alkalmas a karma jóga gyakorlására.

Gjána jóga

A "gjána" szó, tudást jelent. A jóga legnehezebb fajtája, hiszen általa a bölcsesség és a tudás ösvényét kell meglelnünk. Ez a jóga a gyakorlati tudást elméleti bölcsességgé alakítja meditáció és felfedezések útján. Szükséges hozzá az önzetlenség, hit és megfelelő fizikai és szellemi teljesítőképesség.

Rája jóga

Ez a legmagasabb fokú jóga, mely szintén a nyolcas egységre épül, ám jóval átfogóbb rendszer, mely az emberi viselkedéssel, a személyiség fejlődésével és finomításával is foglalkozik. Célja a megvilágosodás (ragyogás) állapotának elérése, meditációs technikák segítségével.

Krijá jóga

E jóga eredete az ősi időkre nyúlik vissza, módszer az idők folyamán rengeteget fejlődött, így mára már hetven mozdulatból áll. Célja, hogy a gyakorlati feladatok során, a tudati aktivitással elérhessük valamennyi bennünk rejlő képességet és lehetőséget.

A felsoroltakon kívül a jógának még számos fajtája, irányzata és iskolája létezik még, így mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb stílust.