Mitől érdekes március 13?
Várhatóan március 13-án rendezik meg Brüsszelben a 17 euróövezeti ország rendkívüli csúcstalálkozóját - terjedt el kedden brüsszeli médiakörökben.
2011. február 8. kedd 18:54 - HírExtra
Uniós diplomáciai forrásból az MTI úgy értesült, hogy a feltételezett időpont összhangban van az eddigi tervezés során felmerült szempontokkal. A 27 uniós ország állam-, illetve kormányfőjének következő találkozóját március 24-25-én rendezik meg, az euróövezetiek csúcstalálkozója után tehát még mintegy tíznapos felkészülési idő maradna a szélesebb résztvevői körrel tartandó eszmecserére.
A múlt pénteki EU-csúcson már megállapodtak abban, hogy az euróövezethez tartozó országok rendkívüli csúcstalálkozót tartanak márciusban, de a pontos dátumot akkor még nyitva hagyták.
A rendkívüli csúcs annak nyomán vált indokolttá, hogy Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök javasolta: kössenek olyan megállapodást az eurózóna versenyképességének növelése érdekében, amely az eddigi elgondolásokon túlmegy, és a résztvevő országok gazdaságpolitikájának szorosabb összehangolását írja elő.
A Merkel-Sarkozy javaslat értelmében egységesíteni kellene a pénzügyi-, adó-, bér- és nyugdíjpolitika számos fontos elemét. Így maximálni kellene a nemzeti alkotmányokban az állam külföldi eladósodottságának még elfogadható mértékét, közös szabályt kellene alkotni a társasági adó kiszámítási módjára, el kellene törölni a bérek automatikus inflációkövető emelését, illetve egységes nyugdíjkorhatárt kellene meghatározni.
Az elgondolásokat, annak egy vagy több pontját számos euróövezeti ország - így például Ausztria, Belgium, Luxemburg, Spanyolország - bírálta, de abba beleegyeztek, hogy az eurózóna versenyképességének előmozdítása érdekében megvitassák bizonyos gazdasági koordinációs intézkedések lehetőségét.
A versenyképességi paktumra tett javaslat egyelőre csak az euróövezetre vonatkozik, de a németek és a franciák szerint idővel az övezeten kívüli EU-tagok is csatlakozhatnának.
A Merkel és Sarkozy által vázolt elképzelések jóval túlmennek azokon a tervezett pénzügyi jellegű intézkedéseken, amelyekről eddig szó volt az Európai Unió különböző intézményeiben az euróövezet stabilitásának megőrzését célzó megbeszélések során. A magyar EU-elnökség törekvései egyebek közt arra irányulnak, hogy növeljék az esetleg bajba kerülő eurózónabeli országok megmentésére szolgáló ideiglenes pénzügyi mentőkeretet, valamint hogy állandó stabilitási eszközrendszert hozzanak létre a csupán 2013-ig érvényes ideiglenes keret utáni időszakra.
A pénzügyi stabilitást szolgálja az úgynevezett európai szemeszter idei beindítása is. Ennek lényege, hogy a tagországok következő évi költségvetési tervének részletes kidolgozása előtt az EU véleményezi az egyes tagországi kormányok költségvetési szándékait, és a közösségi szempontokat szem előtt tartó javaslatokat tesz a költségvetés kialakításához.
Forrás: MTI